Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Jutai Péter
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: A/5, kötve
ISBN: 977-206-3231-13-4
Témakör: Szociológia

Eredeti ár: 2990 Ft
Webshop ár: 598 Ft

KOSÁRBA
A világ számokban 2013

Árulkodó számok

Élet és Tudomány
2013/3

A számok világa rideg, érzéketlen és természeténél fogva igazságos. Aki ért a nyelvén, annak sok mindent feltár, leplezetlenül megmutat. Sokan ezért nem szeretik – én pedig éppen ezért szeretem, noha velem sem kíméletes, nem enged könnyen beférkőzni a világába. Én így is nagyra tartom és tisztelem. Ezért is fogadtam örömmel a The Economist zsebkönyve 22. kiadásának magyar nyelvű kiadását, A világ számokban 2013 című munkát. A könyvecske földrajzi adatok felsorolásával kezdődik, ezt követik a népességi, gazdasági adatok, de persze a legérdekesebbek mindig a részletekben rejlenek. A legmagasabb az életminőség például Norvégiában (94,3%), Magyarország nem is áll rossz helyen a listán, 81,6%-kal 37. a világ mezőnyében, de ha térségünket nézzük, meg kell állapítanunk, hogy a szlovének (88,4%), a csehek (86,5%), sőt a szlovákok (83,4%) is megelőznek, igaz, Lengyelország (81,3) és Románia (78,1%) követ minket. Szomorú azonban, hogy a legmagasabb külső adósságteherben Magyarország az első helyen szerepel. Sajnos, még egy helyen állunk az élen, és ez a rákos halálesetek száma, érdekes ugyanakkor, hogy e tekintetben az utolsó, vagyis a legjobb helyen éppen közvetlen szomszédunk, Ausztria áll. Evezzünk vidámabb vizekre: a legjobb egyetem az amerikai Harvard, és a következő három is az Amerikai Egyesült Államokból kerül ki (Stanford, MIT, Berkeley) és csak a negyedik helyen áll Európa Cambridge-dzsel. A legjobb 24 nagy többsége egyébként Amerikában van, és a Sorbonne nem is szerepel közöttük. Mozilátogatásra magasan Indiában költenek a legtöbben, jóval megelőzve Amerikát is. Mi ezen a listán az előkelő 25. helyen állunk, és borivás terén sem szerepelünk rosszul, a 14. helyünkkel, amúgy Franciaország csak a negyedik, s a listát Luxemburg vezeti. Hadi kiadásokra a GDP arányában meglepő módon Szaúd- Arábia költ a legtöbbet, utána következik – engem meglepett ez is – Omán; Izrael a harmadik és az USA „csak” a kilencedik. Delhiben a legrosszabb a levegő, az ázsiai országot követi a kínai Hszian és az egyiptomi Kairó, szerencsére erre a listára fel sem fértünk. A legélhetőbb város Melbourne, másodikként pedig Bécs, ellenben a legborzalmasabb városi élet a bangladesi Dhakában van. A legmagasabb technológiai felkészültségi mutatója Svájcnak van és az innovációs mutató terén is ez az alpesi ország áll a legjobban, a legtöbbet K+F költségekre a GDP arányában pedig Izrael költötte. A tematikusan összegyűjtött adatokat országonkénti bontás zárja, a világ országainak legfontosabb adatait gyűjtve csokorba.

Buda Béla

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK