
Kiadás: Negyedik, bővített és javított kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 508 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2796-91-8
Témakör: Történelem, Ökológia
Sorozat: No.1. Nemzetközi bestseller
Elfogyott
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Az ember történelme folyton a vizsgálódások középpontjában áll. Időnként úgy
tűnik, hogy újat, új módon már nem állíthatunk. Diamond könyve viszont ékesen
bizonyítja, hogy még mindig képesek vagyunk elementáris kérdéseket feltenni.
A történelem új szemlélete
Egy 13 ezer évet felölelő, az emberiség történelmét új
megközelítésben tárgyaló, a történelem (benne tudomány- és technikatörténet), a
földrajz, a biológia (genetika), a régészet, a nyelvészet, a járványtan, az
antropológia (kulturális antropológia) eszközeivel egyaránt biztos kézzel bánó
összefüggésrendszer olvasmányos stílusú előadása ez a könyv. Olvasóját már az
első oldalakon megragadja, ahogyan lassan, de jól felépített kérdéseire adott
válaszaival hitelesen elcsábítja a megszokott utaktól, a jól bevált
tudáspanelektől, és szellemi kalandozásra invitál. Épp a multidiszciplinaritás
lehet az egyik legmeghatározóbb olvasói élmény, hiszen egy szakértő kéz
vezetésével bepillanthatunk olyan tudományterületekre is, amelyek
tanulmányozása egyedül, magunkra hagyatva nem biztos, hogy ilyen sikerélményt
okozna. Ráadásul a céltudatosan feltett kérdésekre adott válaszokból olyan új
összefüggésrendszerek bontakoznak ki, amelyek megértése valódi heuréka-élményt
jelent, és - mint a nagy ötletek esetén oly gyakran - zavarba vagy éppen
ámulatba ejtően evidensnek, egyértelműnek tűnnek ezek a relációk. Valószínűleg
ezek az értékek magyarázhatják, hogy 1998-ban a "népszerű tudományos"
kategóriában ez a könyv nyerte el a Pulitzer Díjat.
Elolvasása után úgy gondolom, hogy méltán. A könyv impresszuma tudatja, hogy az
Oktatási Minisztérium támogatta a kiadást a Felsőoktatási Tankönyvtámogatási
Program keretében, de óvakodjunk attól a tévképzettől, hogy hagyományos
tankönyvet tartunk a kezünkben. Nagyon is jó szívvel (szakmai lehetőségek
tárházaként) ajánlom középiskolai diákok és valamennyi iskolatípusban oktató
tanárok számára. Az oktatásban felhasználható a történelem (őstörténet,
életmódtörténet) tanításához, de még ennél is több ponton kapcsolódik a
társadalomismeret - valamint némileg kevesebb érintkezéssel - az emberismeret
és etika tárgyakhoz.
A kezdetre vonatkozó provokatív kérdések
Az elkövetkezőkben megpróbálom úgy rekonstruálni a kiadvány
gondolati vázát, hogy az általam legértékesebbnek, legérdekesebbnek tartott
részeket kiemelem, órai feldolgozásukra is javaslatot teszek. Biztos vagyok
abban, hogy az ilyen órák minden szereplőnek élményt jelentenek, a műben
felhalmozott tudás pedig szinte provokálja, hogy szemelgessünk belőle.
Minden soron érződik, hogy olvasó- és felhasználóbarát író tudósember az, aki
mindezt az ismeretet élete folyamán felhalmozta és fontosnak tartja megosztani
másokkal.
A könyv kiindulópontja egy új-guineai politikusnak a szerzőhöz intézett,
meglehetősen provokatív kérdése lett: "Miért van az, hogy ti, fehérek,
olyan sok árut termeltetek, és hoztatok ide, míg nekünk, feketéknek, olyan
kevés árunk van?" A kérdésre adható válaszok közül a szerző azonnal
kizárta - az olykor rasszista felhangot sem nélkülöző - a civilizációra, a
fejlettségre alapozó megközelítéseket, hiszen "nincs a kezünkben
elfogadható bizonyíték arra nézve, hogy párhuzam lenne a technikai fejlettség
és az emberi intelligencia között."
A tételmondat, vagyis az a gondolat, amelynek kifejtése voltaképpen maga a
könyv, tehát a következő: "a történelem az egyes népek környezetének
különbségeiből adódóan alakult eltérő módon, és nem az egyes népek biológiai
különbségei miatt".
Az élelemtermelés szerepe eddig is tanított eleme az emberi társadalmak
fejlődésének, de avval a kérdéssel jóval kevesebbet (kevesebben) foglalkoznak,
hogy hol és miért épp ott alakították ki. Diamond szerint csak öt olyan terület
van, ahol az önállóság, az egymástól való független tevékenység meggyőzően
bizonyítható: a Termékeny Félhold (Elő-Ázsia, a Közel-Kelet), Kína,
Mezoamerika, Andok vidéke és Észak-Amerika. A miért kérdésére is igyekszik a szerző
megfelelni. Szerinte az élelemtermelés és a vadászó-gyűjtögető életmód nem
kizárja egymást, hanem egymással versengő alternatív stratégiák. Az
élelemtermelés mellett öt tényező szólt: a vadon termő élelem megfogyatkozása;
a nemesíthető vadnövények jelentős száma miatt termesztésüket egyre nagyobb
siker koronázta; a vadon termő élelem begyűjtéséhez, feldolgozásához és
tárolásához szükséges technológiák fejlődése; az emberi népesség növekedése és
az élelemtermelés kialakulása közötti kölcsönös kapcsolat; valamint a sűrűbb
népesség pusztán létszáma miatt lehetővé tette a vadászó népek legyőzését vagy
kiszorítását a térségből.
[Hogy mi az összefüggés a latrina és a növénynemesítés között? A választ
megtalálja a könyvben. Mint ahogy azt is, igaz-e az a megállapítás, hogy a
római korra már napjaink szinte minden fontos terményét termesztették valahol a
világon.]
(Érdemes behatóbban is tanulmányozni az egyes táblázatoka: pl. 126-127. o.,
ugyanis sokszor az egyszerű tények és csoportosítási módok is meglepetéssel szolgálnak.)
Kapcsolódó recenziók
- A társadalmak fátumai (Rácz András, http://konyvkultura.kello.hu/, 2015-12-14)
- Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák (, greenfo, 200x)
- Kőbalta és civilizáció (Tódor János, Új Könyvpiac, 2001.04.03.)
- Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák (, Sulinet, 2002.12.11.)
- Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák (, Sulinet, 2002.12.11.)
- Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák (Both Mária, Új Pedagógiai Szemle, 2001-06)
- ... (Érdi Péter, ÉS, 2001-3-09)
- Háborúk, járványok, technikák (Krajcsi Attila, Pszichológia Online, 2003, március)