Csányi Vilmos ma különleges tekintélynek örvend az értelmiségi köztudatban. Többek között azért, mert kitűnő tudomány-népszerűsítő, és az embereket legjobban foglalkoztató dolgokról beszél lebilincselően, az utóbbi mintegy másfél évtizedben leginkább az emberi elméről.

Amikor állatokról szól, akkor is az emberit keresi bennük. Az evolúció vetületében értékel mindent. Egy-egy állatfaj – az elmúlt évtizedekben főként a kutya – viselkedése is azért köti le figyelmét, mert ebből is következtetéseket tud levonni az emberig haladó törzsfejlődés csomópontjairól és mechanizmusairól. Csányi Vilmost az emberi természetről szóló könyvei és tanulmányai tették annyira népszerűvé. Ezekből a műveiből kiderül, hogy az ember biológiai lény, mint közeli rokonai és fejlődéstani elődei az állatvilágban. Ám bizonyos tulajdonságai révén társas szerveződési rendszereket és kulturális hagyományokat tudott kialakítani magának. Ezzel nem csak saját életminőségét, biztonságát, tapasztalati és önmegvalósítási hatókörét növelte meg, hanem az egész bolygót átalakította, megváltoztatta. Csányit főképpen ezek a különleges képességek érdeklik. E tulajdonságokat főleg az ember értelmi, megismerési – kognitív – képességeiben, társas kötődési hajlamában és kölcsönösségében, valamint különleges kommunikációs lehetőségeiben látja.

E kötetben húsz tanulmányát gyűjtötte egybe. Zömében a kilencvenes években keletkeztek. Eredetileg a kötet 2000-ben látott napvilágot. A jelenlegi, harmadik (lényegében változatlan, de javított) utánnyomás. A tanulmányok sorában főként ismeretterjesztő folyóiratokban közölt írásai szerepelnek. Csányi Vilmos gyakran szól hozzá közéleti kérdésekhez, többek között a média körüli vitákhoz is, s ezekben mindig a saját humánetológiai, biológiai lélektani nézőpontjait képviseli. A tanulmányok jól kiegészítik egymást, és szemléletesen tükrözik a szerző szemléletét. Írásaiban számos megfigyelésről és kísérletről ad számot, többségük lelkileg „emberszabású” állatokkal zajlott – ilyenek a majmok, a kutyák.

Csányi kutyaszeretete írásainak egyik legkedvesebb vonása. A kötet egyik fejezetében most is szóba kerül kedvenc háziállata, Jeromos, „akinek” viselt dolgairól egy megható könyvet is közreadott. Egyes tanulmányai e kötetből a Magyar Tudományban, mások az Élet és Tudományban jelentek meg először. Az utóbbiban közzétett írásait most irodalomjegyzékkel is kiegészítette.

A könyv címe egy magyar származású ausztrál pszichológustól származik, aki a különböző, emberileg érdekes állati magatartásformákkal kapcsolatban szokta feltenni a kérdést: „Van ott valaki?”, vagyis megnyilvánul-e valamilyen sajátosság, szabályszerűség, ami az ember tulajdonságaira emlékeztet, s olyan, mintha egy személytől, gondolkodó lénytől eredne. A fejlett és társas életformát folytató állatokban sok az olyan viselkedési felvillanás, amely mögött mintha rejtőzne „valaki”. Csányi ezeket előszeretettel emeli ki és magyarázza meg. Tanulmányai ezért is ragadnak annyira magukkal.

Írásait nehéz lenne rangsorolni. Elsősorban azok újszerűek és érdekfeszítőek, amelyek az emberi természetről, a kognitív működésekről, és persze, a kutyákról szólnak. A rövidebb tanulmányok inkább azzal lepik meg az olvasót, hogy Csányi mennyire rugalmasan képes alkalmazni szemléletét hétköznapi vagy akár politikailag aktuális, közéleti kérdésekre. Csupán néhány ilyen kérdésfelvetés, kiemelve a legkülönösebbeket: az igazságosság biológiája, az értelmiségi kultúra, az egyetemek átalakítása, vagy a dilemma, hogy mennyire alkalmas az emberi természet a globalizációra. Csányi néhány tudományos vitáját is beválasztotta kötetébe, s mint evolucionista többször is felemelte szavát az élet „teremtésének” mitoszával szemben, amit ma sokan képviselnek, mégpedig Darwint tagadó, anti-evolucionista módon.  Ő mindig nagy gondot fordít rá, hogy a tudomány szabályait magyarázza, megvilágítsa. Helyesen érzi, hogy enélkül a tudományos ismeretek nem részesülnek megfelelő visszhangban a köztudatban. A tudományos megismerés kötött szabályai miatt a végleges igazság csupán bizonyításokon és valószínűsítéseken, átmeneti elméleti keretekben közelíthető meg. A tudományos gondolkodást nem ismerő ember könnyen befolyásolható tévtanokkal, dogmatikus állításokkal.

A harmadik kiadás is bizonyítja, hogy Csányi Vilmos írásai ma is vonzóak az olvasók számára. Biológiai vagy humán érdeklődésű szakembereknek és művelt laikusoknak őszintén ajánljuk e kötetet.