A szerző, a részecskefizika és a kozmológia neves kutatója, egyetemi tanár, akadémikus, s felsőfokon műveli a téren a tudományos ismeretterjesztést. Joggal mondja e könyve tárgyáról, a fizikáról - amelyet a tanulmányai itt a kezdetektől a mai eredményekig követnek -, hogy "Elbűvöl az emberi értelem, amely világunk sokféleségét egységes fizikai gyökerekhez vezeti vissza. Remélem, hogy válogatott írásaim kellő türelemmel és elszántsággal felvértezett olvasóját is lenyűgözi ez a varázslatos hatékonyság."

Könyve segít ráérezni: a fizika az intellektuális csodák birodalma mind a felfedezéseivel, mind a folyamatosan fejlődő módszereivel, amelyek segítenek megismerni a világot. Nélküle vakon és bénán botorkálnánk: nem értenénk, mi miért történik az anyagi világban, semmit, aminek magyarázatával a fizika által feltárt törvények szolgálnak, és nem lennének tudatosan kifejlesztett eszközeink sem, amelyek létrehozásához e törvények ismerete kell - kezdve akár egy összetett csigasorral. Tény, hogy már a klasszikus fizika is túlnyomó részt a matematika nyelvén írható csak le, s ez igen sokaknak többé-kevésbé megnehezíti a megértését.

A fizikát lehet nem szeretni, mert megfelelő képzettség nélkül olykor nehezen érthető, és mert ahogyan halad előre, mind bonyolultabb, s már a képzelőerőnket is meghaladja. Tény, hogy lényegében mindaz a tudás, amellyel ma a világegyetemről, az atomi- és a szubatomi világról rendelkezünk, a matematika segítségével jött létre, és legfeljebb egy része önthető szavakba. Megáll viszont, hogy a fizikát nem szeretni ostobaság, és bármennyit értünk meg, vagy akárcsak sejtünk meg általa a világból, az mind tiszta haszon.

Saját területünket tekintve, a műszaki tudásunk nagy és nélkülözhetetlen részét a fizika adja, s e tudás segít hozzá az új eszközök kifejlesztéséhez, általuk az innovációhoz a technikában és a gazdaságban. Nemrég senki sem hitte volna, hogy a modern fizika 'extrém' felfedezéseinek, mint a relativitás-elmélet, a kvantumfizika, komoly gyakorlati jelentősége lesz, hogy a legmodernebb gazdaság alapjaivá is válnak. Mai eszközeink egyik meghatározó részét azonban csak e tudományok eredményeinek segítségével lehetett kifejleszteni.

A fizika tanulása a gondolkodásmód elsajátításaként is a műszaki tudományok iskolájának bevezetője, s kiemelést érdemel, hogy nemcsak a modern élet- és társadalomtudományok támaszkodnak mindinkább matematikai alapra, hanem az igen távoli szakterületen, a modern pénz- és tőkepiaci innovációkban is a fejlesztők jelentős része fizikusok közül kerül ki. (L. Emanuel Derman: My Life as a Quant - Hírlevél, 2005/11. sz.)

A könyv nem könnyű olvasmány, ám a hozzáértőknek intellektuális csemege, ismereteik frissítője, bővítője, a többieket pedig segíti, hogy legalább valamennyit megtudjanak - ki-ki igyekezete szerint - ebből az alapvető tudományról, s a helyéről a civilizációnkban.

Fejezetcímek, ízelítőül: • A vákuum életre kel • Rejtőzködő szimmetriák nyomában • Neutrínók és a téridő szimmetriái • Entrópia, Planck, Univerzum • Küzdelem az Entrópiával • A kvantumtudatos élet • Kvantumbiológia: az emberboldogítás leendő tudománya? • Tudományos kutatás - az igazság kutatása? • A tudomány és az iskola • Az együttműködés hiánya - a hazai természettudományi tanárképzés csődje.

E tanulmányok a fizika olvasmányos - bár gyakran a teljes megértéshez elméleti tudást is követelő - tudománytörténetévé állnak össze. Egyik különösen vonzó gondolati vonala, hogy benne az olvasó "Élvezi majd a kortárs világirodalom azon közkedvelt szerzőinek gondolatait, akiknek a modern fizika mélyen emberi üzeneteket sugall". S ha érdeklődése ráveszi, együtt gondolkodhat a szerzővel a kutatás nagy kérdéseiről.