A fizikához kapcsolódó természettudományos ismeretszerzésben jártas tanárok, kutatók, egyetemeink hallgatói jól tudják, hogy a relativitáselmélet kibontakozása, megszületése a múlt század elejére tehető és Albert Einstein nevéhez fűződik. 1905-ben a speciális relativitáselmélet, 1915-16-ban az általános relativitáselmélet látott napvilágot.
Azóta elég sok idő telt el, és a magyar nyelvű tudományos művek között nem sok tankönyv jelent meg e témával kapcsolatban. Az eddig előfordultak között megemlíthetnénk itt Novobátzky Károly „A relativitás elmélete” című tankönyvét (1964), Landau és Lifsic „Klasszikus erőterek” (Elméleti Fizika 2. kötet) oroszból fordított és tankönyvnek nem, inkább kézikönyvnek használható könyvét.
Nem csoda, hogy ezek után örömmel ajánlom a téma iránt érdeklődőknek a szerző most megjelent művét, amely gondos didaktikai felépítésben, jó pedagógiai érzékről tanúskodva tárja elénk a fizika e témával kapcsolatos területét. Méltán tekinthetjük jó egyetemi tankönyvnek, kiemelvén az alábbi tulajdonságokat.
A speciális relativitáselméletét a szerző két nagy fejezetben, míg az általános részt hat terjedelmes fejezetben foglalja össze. A terjedelmesség oka, hogy a fejezetek matematikai kiegészítéseket is tartalmaznak, de ez éppen előnyére szolgál a műnek.
A speciális részben a szerző bevezeti az inerciarendszereket összekapcsoló Galilei- és Lorentz-transzformációkat s azokat a posztulátumokat, amelyek a speciális elmélet alapjait képezik. Tartalmas képet nyújt a téridő geometria alapjairól, mindazokról a következményekről, amelyek jelentőséggel bírnak relativisztikus értelemben (egyidejűség, sebesség-összetevés, Lorentz-kontrakció). A fejezet végén a tenzorokról, azok transzformációs tulajdonságairól kapunk átfogó képet.
A könyv második fejezete, a tömeg-energia-impulzus kapcsolatokra mutat rá relativisztikus megközelítésben. Megismerkedünk a Maxwell-egyenletek tenzoriális alakjával, azok Lorentz-invariáns tulajdonságaival. Hasznos matematikai fejezettel, a spinorok elméletével zárja a szerző ezt a részt.
A speciális rész könnyed és élvezetes áttanulmányozása után kissé nehezebb, de annál inkább érdekes területtel ismerkedhetünk meg. A további fejezetek a gravitáció geometriai interpretációját mutatják be. A Riemann-geometria alapjainak megismerése után jutunk e1 az Einstein-egyenletek elméleti alapjaihoz, a Schwarzschild-megoldás elemzéséhez, amelyet az általános relativitáselmélet kísérleti bizonyítékait képező eredmények tanulmányozása követ (fényelhajlás, perihélium-vándorlás, geodetikus precesszió). A szerző jó gyakorlati érzékéről tesz tanúságot, hogy azokkal a problémákkal is foglalkozik, amelyek a csillagkozmológia szempontjából is igen fontos ismereteket tartalmaznak. Izgalmas probléma az utolsó fejezet, amelyben a gravitációs hullámokról esik szó. Bár e hullámok tényleges kimutatása még várat magára, a könyvből igen érdekes ismeretekre, összefüggésekre tehetünk szert.
Külön jegyezném meg, hogy mint tankönyv, mintaszerű a felépítésében. Történeti jegyzeteket és gazdag feladatgyűjteményt tartalmaz, mely utóbbi gyűjtemény nagyon alkalmas az önálló gondolkodás fejlesztésére, s egyben a megértés próbaköveként használhatók és tanulmányozhatók. Külön érdemként emelném ki, hogy azt a matematikai szükségletet, amely a fizikai megértéshez nélkülözhetetlen közvetlenül az elméleti kifejtések mellett találjuk. Nem kell a mellékletekben, függelékekben, más matematikai könyvekben keresgélni. (Nagyon sok szellemi energiát takarítunk így meg!) Ami azonban nagyon fontos (s ez a szerző érdeme), a matematikai ismertetések mennyisége nem kevesebb, s nem több, mint ami éppen szükséges a témakör kifejtésére. Ritkán tudjuk mi olvasók e jó arányt saját magunk eltalálni, ha jegyzeteinket, tankönyveinket tanulmányozzuk s bizonyos matematikai kiegészítésekre szorulunk.
Itt hívom fel a figyelmét az érdeklődőknek, különösen a főiskoláinkon, egyetemeinken tanuló ifjúságnak, tanároknak, hogy nem mindegy, hogy egy fizikai elméletet milyen jegyzetből, tankönyvből tanulunk meg, hiszen a jó megértésnek alapja a jó tankönyv. S ami még fontosabb, hogy néha sokkal jobb, ha először anyanyelvünkön értünk meg valamit, hogy majdan az így szerzett ismereteket más idegen nyelveken (is) gyümölcsöztessük. Most erre lehetőség adódik.
Reméljük, hogy a következő években egyre több ilyen impozáns felépítésű, fizikai ismereteket tartalmazó tankönyv jelenik meg. Jelen munka jó példa ennek megvalósíthatóságára.