Lewis Carroll klasszikus művének folytatása, az Alice Tükörországban kevéssé ismert a nagyhírű előzményregényhez képest, ám ettől függetlenül sokakra gyakorolhatott nagy hatást. Leigh Van Valen biztosan közéjük sorolható, hiszen a mese egyik szereplője ihlette „a vörös királynő” fogalmát, melyet a mai napig használnak az állatvilágban zajló, egy helyben folyó verseny jelölésére.  Dag Olav Hessen biológus Thomas Hylland Eriksen szociálantropológussal karöltve, erre alapozva állította össze A versengés paradoxonjai című kötetet, tudásuk legjavát megosztva az olvasóközönséggel.

Úgy tűnik, egyedül a versengés állandó a folyamatosan változó világunkban. A természetben tett megfigyeléseink százai támasztják alá ezt az állítást, ugyanakkor abba elég kevesen gondolhatnak bele, hogy az evolúció törvényeinek szelleme mindennapjainkat ugyanúgy áthathatja: az írók szerint az olimpiai játékok, a sport ennek a legnyilvánvalóbb színtere, de szintén tetten érhető, ha mondjuk a társadalmi berendezkedésünket vagy a technológia rohamléptekben való fejlődését vizsgáljuk meg alaposabban. Vajon milyen tényezők állnak ezen dolgok hátterében? Ugyanazok vonatkoznának ránk is, vagy esetünkben valami másról van szó?

Az emberek mesterien tudják vágni maguk alatt a fát, többek között a fogyasztás kontrollálatlan növelésével és a rövid távú gondolkodással.

A szerzőpáros számos, jórészt friss kutatás eredményeit közölve, a szakemberek nézőpontjait egymással ütköztetve igyekeznek feltárni a gyakran ellentmondásosnak tűnő jelenségek okait, miközben közérthetően, hétköznapi példákat felvonultatva magyarázzák el a természetes kiválasztódás működését. A kötet minden pozitívuma ellenére többször ismétli önmagát (az ír óriásszarvas, pontosabban kipusztulása egyik feltételezett okának állandó emlegetése egy idő után már kifejezetten zavaró tud lenni); fordítási bakiból ezúttal csak egyet találtam, bár az eléggé szembeötlő (a párduc semmiképp sem tudná üldözni zsákmányait óránként 100 kilométeres sebességgel, a gepárd viszont igen).

Ez a rövid, kétszáz oldalnál csak kicsivel hosszabb terjedelmű könyvecske érdekes olvasmány volt, tele gondolatébresztő elmélkedésekkel – igazi különlegességként szolgálhat a társadalom- és természettudományok iránt érdeklődők számára egyaránt.