Miben különböznek a tudományos újságíró interjúalanyai más területen dolgozó kollégák beszélgetőpartnereitől? A kutatók szívesebben veszik, ha békén hagyják őket a laboratóriumukban, műszereik, számítógépeik között, és nagy általánosságban a fenébe kívánják a sajtó kíváncsiskodását. Szerencsére mind többen vannak, akik képesek kilépni az elefántcsonttoronyból, és értik annak fontosságát, hogy beszéljenek tudományukról, amit néha ugyan le kell fordítani a mindennapi nyelvre, de olyanok is akadnak, akik ezt kiválóan értik és művelik. Palugyai István több mint negyven év tapasztalattal a háta mögött nemrég jelentette meg 62 interjút tartalmazó válogatását a tudomány világából. Az interjúalanyok egy része Nobel-díjas, vagy jelentős külföldi tudós, fizikusok, vegyészek, orvosok között „a matek Lady Gagája”, Cédric Villani francia és Jin Akyiama japán matematikus. A magyar tudósok fejezetében olvashatjuk például a Czeizel Endrével, Rubik Ernővel, Bojár Gáborral, Marx Györggyel, Kroó Norberttel vagy Vámos Tiborral készült interjút. A magyar származású tudósok közül megszólal a könyvben Oláh György, Mezei Ferenc és Teller Ede is. Végül külön fejezetbe kerültek a tudományos ismeretterjesztésben, az áltudományok elleni harcban tevékenykedők, például Sir David Attenborough.

A 2-3 oldalas, többségükben a Népszabadság tudományos rovatában a 90-es években vagy a 2000-es évek elején megjelent nagyon igényesen megírt cikkek a maguk idejében is és most is sokat mondanak el az olvasónak egy-egy tudósról, emberről, és arról, ki hogyan látta a világot. Palugyai István bevezetői, kérdései és megjegyzései azt is megmutatják, ő maga hogyan látta-látja a tudományt: néha komoly, néha játék, néha lebegés….

Palugyai István: Tudomány, játék, lebegés, Typotex Kiadó, Budapest, 2018