0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Györgyi Géza, Szegedi Péter
Megjelenés: 2005
Oldalszám: 461 oldal
Formátum: B/6, kötve
ISBN: 978-963-9548-62-6
Témakör: Népszerűsítő fizika
Sorozat: Principia Philosophiae Naturalis

Eredeti ár: 2150 Ft
Webshop ár: 1612 Ft

KOSÁRBA
Wigner Jenő válogatott írásai

Wigner Jenő válogatott írásai

Fizikai Szemle
2006/9.

A mai magyar fizikusnemzedék egy jó része hallotta Wigner Jenőt személyesen is előadni Magyarországon, hiszen 1976-tól kezdve négyszer is hazalátogatott (legutóbb 1987- ben). Számos írását magyar nyelven is lehetett már olvasni részben a Fizikai Szemlében, részben egy a mostanihoz hasonló kötetben, amelyet a Gondolat Kiadó jelentetett meg 1972-ben. (A tanulmányok mintegy fele azonos a két kiadványban.) A most megjelent cikkgyűjtemény a Kiadó Principia Philosophiae Naturalis című sorozatának - amelyben korábban például Newton, Planck írásai jelentek meg - egyik kötete.

Bár Wigner Jenő már huszonévesen végleg elhagyta Magyarországot, magyarul élete végéig jól beszélt, sőt előadott. Magyar gyökereit soha nem tagadta meg, amint erről a kötetben megjelent nem egy írása tanúskodik. A Nobel-díjat 1963-ban kapta meg "hozzájárulásáért az atommag és az elemi részecskék elméletéhez, különösképpen a fundamentális szimmetriák felfedezéséért és alkalmazásáért".

Anélkül, hogy a könyv formálisan fejezetekre tagolódna, a majdnem húsz tanulmány három csoportba sorolható tárgyköre szerint. Az első a szimmetria és invariancia problematikájával, a második a kvantummechanikával és értelmezésével, míg a harmadik a fizika és a tudomány alapvető kérdéseivel foglalkozik filozófiai megközelítésben. Az utóbbiak közé tartozik a Neumann Jánosról és a Szilárd Leóról írt nekrológ is. A három csoportot megelőzi a tanulmányok válogatását végző Ropolyi László tartalmas előszava.

A tanulmányok nagyobbik része aligha mondható ismeretterjesztőnek. Bennük bőven találkozunk a matematikai megközelítéssel annak megfelelően, hogy szerzőjük - Galileihez hasonlóan - hangsúlyozza, hogy a természettörvények a matematika nyelvén vannak megírva. (A szóban forgó írások tudományos jellegét mutatja eredeti megjelenésük helye is: például Proceedings of the National Academy of Sciences, vagy American Journal of Physics.) Még a viszonylag népszerűbb cikkekben (a tanulmányok harmadik csoportjában) is érvényesül az elméleti fizikus, pontosabban a matematikai fizikus precíz fogalmazása.

Világlátásának alapjait jellemzik a következő idézetek. "A mechanisztikus és - általánosabban - a makroszkopikus fizika és kémia briliáns sikerei elhomályosították azt a nyilvánvaló tézist, hogy a gondolatok, vágyak és érzelmek nem anyagból vannak ...." Szerinte: " .... a legtöbb fizikus .... a gondolkodást, az értelmet, a szellemet ismeri el elsődlegesnek". " .... eltűnődhetünk, miként fogadhatta el a materializmust - a tant, mely szerint »az élet a fizikai és kémiai törvények bonyolult kombinációjával magyarázható« - oly hosszú időn keresztül a természetkutatók többsége".

Igen tömören fogalmazza meg a tudomány és a fizika mibenlétét. E szerint, szabadon idézve, a tudomány öszszefüggések rendszere a jelenségek bizonyos körére vonatkozóan, a fizika célja pedig az univerzális természettörvények felkutatása. Wigner a legkevésbé sem optimista a fizika jövőjével kapcsolatban. Szinte megdöbbentő ma olvasni előre látó sorait, amelyeket 1950-ben írt le. " .... a fizikát magunk mögött fogjuk hagyni az útfélen ...." "A fizika szakot végzettek száma csökkenni fog, és a tudomány drasztikusabban tolódik majd el új területek felé, mint azelőtt: a divattá vált új tudományszak nem öleli fel ugyanúgy a fizikát, ahogy a kvantumelmélet a klasszikus fizikát felöleli." A jóslat - úgy tűnik - fél évszázad múltán kezd beteljesülni.

Wigner "próféciái" magával a tudomány egészével sem sokkal "kegyesebbek": " .... tudományunk sikeresebb abban, hogy hatalmat ad a kezünkbe, mint abban, hogy az ember számára igazán fontos tudást (a recenzens kiemelése) nyújtson nekünk". " .... a tudományos munkásság vonzereje, melyet jelenleg az ifjú lelkekre kifejt, csökkenni fog. A tudomány valami egészen más lesz, kevésbé káprázatos. Azt a csodálatos győzelmi mámort, amelyet jelenleg mi, tudósok átélünk, és amely értelmünk hatalmának újonnan megismert érzéséből ered, némileg tompítani fogja e hatalom határainak felismerése."

Berényi Dénes

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK