0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Vassy Zoltán
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 264 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2794-30-3
Témakör: Pszichológia
Sorozat: NEXUS

Eredeti ár: 3600 Ft
Webshop ár: 2700 Ft

KOSÁRBA
A babák filozófiája
Amit a babák az igazságról, a szeretetről és az élet értelméről gondolnak

Babák filozófiája

Kultúra és Kritika
2011-01-08

„A múlt távoli horizontjáról saját gyermeki énünk integet vissza, a jövőéből pedig azoké, akiket odaküldünk magunk helyett, hogy a számunkra már elérhetetlen vidéket felderítsék.”

Ha az ember gyermekekkel foglalkozik, előbb-utóbb rácsodálkozik leleményességükre, viselkedésükre, kíváncsiságukra és végtelen szeretetükre. Már egy pár napos csecsemő mosolyának megfigyelésénél többünkben felmerül a kérdés, hogy vajon milyen folyamatok játszódhatnak le bennük ilyenkor. A babák filozófiája ezt a kérdést járja körül úgy, hogy bizonyos filozófiai kérdéseket tesz fel, majd az átlag felnőtt általános válaszait szembesíti a babák feltételezett válaszaival, illetve konkrét kognitív pszichológiai kísérletek során kapott eredményekkel. Ebből a szempontból a kötet valamiképpen a pszichológia- professzornő Bölcsek a bölcsőben című művének folytatásaként is érthető. A könyv a Pléh Csaba által szerkesztett Test és lélek sorozat egyik darabja, melynek célja a testi-lelki folyamatok viszonyának és a korszerű pszichológiai- és tudományi kutatások együttműködéséből született eredmények bemutatása. Az olvasó egy új szemléletmóddal lehet gazdagabb, rádöbbenhet arra az óriási felelősségre és hatalomra, ami egy újszülött felnevelésével, alakításával és fejlesztésével jár. A kötet kilenc fejezete a lehetséges világoktól a képzelt társakon át mutatja be nekünk, hogy mi az, ami a gyerekeket érdekli, hogy milyen fejlődési szintek és tudatfolyamatok zajlanak le kobakjukban.

A gyermek igenis rejtély és kihívás. Életük első éveiben életre szóló tapasztalatokat szereznek, óriási tudásétvágyuk kielégítéséhez nyitottak minden új hatásra, új tevékenységre. Ebből a szempontból kifejezetten alkalmasak arra, hogy a bennük létrejövő, világról való benyomásaikat rekonstruáljuk, és fejlődésüket nyomon követhessük. Az elmefilozófia kérdéseire, így az értelem, a gondolkodás és a tudat mibenlétéről rengeteg elképzelés született már, de nem túl sokan voltak kíváncsiak arra, hogy a képzelet, az igazság és a moralitás fogalmai konkrétan hogyan jelennek meg a kisgyermekek életében. Pedig már egészen kicsi korukban lehetséges másik világokat találnak ki, óriási fantáziával kitalált játszópajtásokkal társalognak, és végül felfedezik a külvilágot és saját magukat is. Ezzel párhuzamosan elsajátítják az uralkodó erkölcsi normákat, szabályokat és értékelve a saját tapasztalatukat, folyamatosan megalkotják énüket. A gyermekkor az ember-lét kezdete: később ez a kialakított és kialakult én konfrontálódik a külvilággal, a szülőkkel, majd pedig az egész társadalommal. Az eddigi évszázadok során mégis mindig csak a „kész”, már felnőtt ember volt a kutatások alanya, ez a könyv viszont elénk tárja a gyermekek tudatának lehetséges működési struktúráját. Annyiban nem találó a magyar cím, hogy a könyv nem a babák filozófiájáról szól, hiszen az angol cím szó szerint lefordítva: A filozofikus babákról. Az, hogy a kisgyermekek tudatosan gondolkodnak, nem is olyan régi, kb. 30 évvel ezelőtti felfedezés. A kötet tehát inkább a kognitív pszichológia tárgyköréhez tartozik, és nem a filozófiához, így ennyiben talán csalódást okozhat némely olvasójának.

Gopnik és társai különféle kísérleti technikákkal részletesen bemutatják és bizonyítják, hogy a gyermekek terveznek, statisztikai elemzéseket végeznek, melyeket ki is értékelnek, ismerik az ok-okozati összefüggéseket, és így teremtik meg pl. elképzelt világaikat a felfedezett, majd átalakított saját struktúráik szerint. Maga a játék is a már elsajátított struktúrák begyakorlása és tökéletesítése. Az írónő úgy mutatja be a gyermekeket, mint kutató-, felfedező- és tudásvágytól égő kicsi tudósokat, és így fejezetről fejezetre konfrontálja az olvasót a felnőtt lét merevségével, korlátozottságával és kondicionáltságával. A mű alapszava a változás, erre fűzi fel a fejezetek témáit, így többek között azt, hogy miért színlel a gyerek, miért van szükség játékra, hogyan tanulják a szeretetet, és végül, hogy mi közük is van a gyermekeknek a felnőttek által keresett élet értelméhez. A 9. fejezetben Gopnik azt mutatja be, hogy a gyermekekről való gondolkodás hogyan segíthet néhány ősi és mély filozófiai kérdés megválaszolásában. Kutatása során az ember halhatatlanság utáni vágyához jut el, többek között Platón Phaidónján keresztül. Gopniknak feltűnik, hogy a lélek halhatatlanságával kapcsolatban Platón felfogása a lélekről, miszerint az mindig is volt és mindig is lesz, nem juttatta el a filozófusokat a gyermeken keresztül elérhető halhatatlanság gondolatához. Pedig sokak számára a gyermeknemzés és nevelés jelenti az élet értelmét, ők jelentik a gének ill. a család továbbvitelét, és ezáltal látják biztosítva saját emlékük fennmaradását és halhatatlanságukat.

A könyv azon a téren mond újat, hogy míg máshol a gyereknevelést gyakorlati fontosságát hangsúlyozzák, itt inkább azon kapjuk magunkat a könyv olvasása közben, hogy elgondolkodunk azon, mennyi mindent lehetne a kicsinyektől tanulni, tehát elméleti hátteret szolgáltat a gyerekneveléshez. A morál, az igazság, a tudat és a szeretet természetének kialakulását, tehát amikről a filozófia különböző irányzatai évszázadok óta beszélnek, itt mind egyszerre, az emberben való kialakulásukkor figyelhetjük meg. Ezek a gondolatok tehát annyiban tekinthetőek forradalmian újnak, hogy más szemszögből, sok filozófiai-pszichológiai példán keresztül mutatják be a gyermeklét mibenlétét, elénk tárva ennek az életkornak az emberi létben szerepet játszó óriási jelentőségét, egyben hozzásegítve ahhoz is, hogy általuk jobban megértsük önmagunkat és belső tudatunkat.

 

http://kuk.btk.ppke.hu/hu/content/babák-filozófiája

Ádám Shirley

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK