A kreacionizmus pozitív olvasata

Evolúciós törvényszerűségeket lehet felfedezni a gazdaságban is, az evolúciótagadásra pedig nem jó válasz a tudósok arroganciája. Kedd este Mérő László és Kampis György tartott előadásokat a pénz biológiájáról és a kreacionizmusról.

Darwin-év van, két neves évforduló miatt is. A darwini evolúcióelmélet [1] névadója ugyanis kétszáz éve [2] született, főműve, A fajok eredete pedig százötven éve jelent meg. Az előbbi februárra esett, az utóbbi novemberre, így a tudósról, illetve az evolúcióról megemlékező programok is tavaszra és őszre sűrűsödtek. Most például két [3] könyvkiadó [4] indított előadássorozatot [5] a Kossuth Klubban kedd este.

Món makes the world go round

A sort Mérő László [6] kezdte, aki A pénz biológiája címmel tartott előadást. Az általa vázolt gondolat lényege, hogy a darwini evolúció a gazdaságban is működik, mert ugyanolyan logika alapján hoz létre gazdasági élőlényeket, mint ahogy a gének biológiai élőlényeket. Ezek a gazdasági élőlények természetesen a vállalkozások, a gén megfelelője pedig az, amit Mérő mónnak nevez.

E fogalom magyarázatához kicsit belemászik a gén fogalmába. Mint mondja, a gén replikátor, azaz hosszú életű, szapora, és viszonylag pontosan másolódik. Ilyen replikátorokat találunk a biológián kívül is, például a számítógépes vírusokat, a mémeket vagy az említett mónt, ami a pénz bizonyos formája. „Nem azonos a tőkével, a tőke akkor válik mónná, amikor eldől, hogy egy vállalat milyen tulajdonságába fektetődik" - mondja Mérő. „Vagyis a món a vállalat valamilyen tulajdonsága, ami képes tőkét vonzani."

A sikeres mónok más vállalkozásokba is beépülnek, és ezeket, illetve az evolúciós folyamatok gazdaságban is megfigyelhető analógiáit - például a génszelekciós, illetve csoportszelekciós elméleteket - vizsgálva könnyebben megérthetővé válik a globalizáció. Sőt, akár újfajta befektetéselméleti modelleket is hozhat a monetika - ezeket a kutatásokat a mostani gazdasági válság is gerjeszti.

A tudományt máshogy csinálni

Mérő után Kampis György [7] tudományfilozófus, A fajok eredete legutóbbi fordítója következett, és bár az előadás címe - Unintelligens tervezettség - azt sugallta, hogy keményen nekimegy majd a Magyarországon is egyre [8] hangosabb [9] kreacionistáknak [10], sem a kezdés, sem a folytatás nem volt véresszájú szónoklat. Inkább szórakoztató tanmese egy cinikus filozófustól.

Kampis szerint a tudomány képviselői nehezen viselik azt a retorikát és szemléletet, amit a kreacionisták képviselnek. „Pedig ebben a helyzetben egy tudósnak nem lehet arrogánsnak, leereszkedőnek lennie" - mondja. „Ez napi szintű küzdelem, megbeszélni a laikussal, hogy a tudomány nem véletlenül foglalja el azt a helyet, amit élvez. Nem szabad a laikust inklompetensnek nézni."

Az előadás szép példáját adja ennek a gondolatnak: Kampis sorra veszi a kreacionisták érveit, mindenekelőtt a komplexitás problémáját - a kreacionizmus egyik ága, az intelligens tervezettség szerint ugyanis az olyan bonyolult szervek és élő szerkezetek, mint a szem, nem alakulhattak ki apró lépések során, ezeket egy intelligens tervező alkotta meg -, és felsorakoztatja ezek mellé a tudomány érveit és bizonyítékait. Nem palástolja el, hogy valóban sok a megválaszolatlan kérdés az evolúcióval kapcsolatban, de elutasítja a kreacionisták spekulatív igazolási módszerét. „A természet tesz a mi logikánkra. A természet van valahogy, ez a kiindulópont - nem mondhatjuk meg a természetnek, hogy mit tehet és mit nem" - fogalmaz.

Végül elmondja, hogy szerinte az intelligens tervezettség mozgalmat nem jóhiszemű emberek irányítják. „Ez arról is szól, hogy ki kapja a kutatási pénzeket. Csak nem látni, hogy a kreacionisták mit kutatnának. Kimondanák, hogy az életet egy intelligens tervező tervezte meg - és utána? De az látszik, hogy ezeket a pénzeket nagyon szeretnék" - mondja. Ennél jóval érdekesebb társadalmi kérdés azonban az, hogy a kreacionizmus kielégít valamilyen érzelmi igényt, és ez az igény nyilvánvalóan elég sok emberben megvan. „A tudomány szemlélete több ponton kicsit eltávolodott az embertől, a kreacionizmus pedig végső soron az embert akarja visszahelyezni a középpontba. Ebből a szempontból van a kreacionizmusnak pozitív olvasata is: lehetőséget ad, hogy a tudományt máshogy csináljuk" - zárja előadását Kampis.

A program jövő kedden Pléh Csaba [11] és Csányi Vilmos [12] előadásaival folytatódik, november 7-én pedig a Budapestre látogató Csíkszentmihályi Mihály [13] tart előadást