0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 232 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2792-91-0
Témakör: Közgazdaságtan
Sorozat: Az ökológiai gondolat

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
Boldogság és gazdaság
A buddhista közgazdaságtan eszméi

Mit rejt a buddhista közgazdaságtan?

http://greenr.blog.hu
2010.12.12.

A kérdést egyszerűen, már az elején megválaszolva: boldogságot és gazda(g)ságot! Azonban most nem a rövid, összecsapott válaszadásnak van az ideje, hanem a cizellált kifejtésnek. Sajnos a Typotextől még nem kaptam meg a videófelvételt a könyvbemutatóról, de szerencsére szorogosan jegyzeteltem a rendkívüli hazai eseményen, aBoldogság és gazdaság című könyv bemutatóestjén. A könyvtartalomjegyzéke jól mutatja: közgazdaságtani professzorok válogatott műveiről van szó, ez nem a levegőbe beszélt alaptalan térítés. (Anyagi hansznom ebből nem származik, mégis megemlítem, hogy a Typotexnél a könyvek Karácsonyig FÉLáron kaphatók! Ami különösen ilyen jószágnál - és persze a buddhista közgazdaságtan könyvnél is - nagyon baráti kedvezmény!)

Agócs Tamás, a Buddhista Főiskola rektorhelyettese kezdte a könyvrecenziót. Természetesen nem győzte hangsúlyozni már az elején, hogy a buddhizmus elsősorban nem vallás, hanem egy módszer. Nem egy egzotikus valami, hanem egy nagyon tudatos, hittől mentes, valós eszköz- és gyakorlatkészlet. Hogy a buddhizmus nem vallás [*], sokan a mai napig nem tudják.

([*] Erről bővebben Láma Ole Nydhal (1995): Ahogy a dolgok vannak - Korszerű bevezetés Buddha tanításaiba, Gyémánt Út Buddhista Közösség "kiadó", 9-12. p. és Hetényi Ernő (1989): Buddhizmus a buddhológia tükrében, Laude kiadó, 14-19. p.)

A buddhizmus úgy válik, válhat működő tényezővé, úgy és azért folytat egyre több diszciplína dialógust a buddhizmussal, mert a gondolkodásunk - elsősorban az ökológiai és gazdasági válság hatására - elkezdett módosulni. A felébredetteknél már nem a szenvedélyek, hanem a valódi boldogság, a megelégedés vezérlik az életüket. Ez a felismerés a válság súlyosbodása miatt egyre többeknél előtérbe fog tolódni.

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola és a Corvinus egyetem néhány éve az első nemzetközi konferenciát szervezték buddhista közgazdaságtan ügyében. Zsolnai László, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója azóta tartja szorosan a kapcsolatot a főiskolával. A két iskola között tudományos munkakapcsolat és tudáscsere zajlik. A könyv végén például, a főiskolán végzett Kovács Gábor által összeállított buddhista fogalmak magyarázó jegyzéke található.

Zsolnai László vette át a szót tőle és elmondta, hogy ismeri a tipikus nyugati reakciókat erre a témára, mert világszerte rengeteg konferencián adott már elő. Őmaga huszonöt éve ismerkedett a témával, mikor is Ernst F. Schumacher A kicsi szép című könyvét (könyvismertető) olvasta. Schumacher buddhista volt. Tulajdonképpen ő vezette be a közgazdaságtanba a buddhizmust, ő fedezte fel a buddhista közgazdaságtant. Közgazdaságian szólva "a kicsi szép" annyit tesz, a kevesebb több. Ennek az etikának a célja a megélhetés, nem a meggazdagodás.

A nyugati paradigma, amiben az egész nyugat mélyen hisz az, hogy az én az nem egy illúzió. A buddhizmusnak, ahogy a buddhista közgazdaságtannak is a "no-self" a nem-én a gyökere. Az egész nyugati közgazdaság alapja a "self interest", az egyéni érdek. Pedig a "self" csak egy illúzió. "Ezt megkérdőjelezni nyugaton sajnos még alapvető eretnekség" - mondja Zsolnai. A nyugati közgazdaságtan centrális dogmája még mindig az Adam Smith-i láthatatlan kéz, pedig már könnyen beláthatnánk, hogy ez egy mélyen hamis illúzió!

"Végzetes ál-bölcsesség a láthatatlan kéz modell!" - mondja Zsolnai László.

Pedig ezzel a modellel tettük tönkre az ökoszférát, a nyugati-modell úgynevezett jóléti betegségeket terjesztett el, és szociológusok mondják, hogy a nyugati modell az, ami "underclass"-t hozott létre, amit léte kezdete óta nem tudunk integrálni a gazdaságba!  A nyugati világ önpusztító folyamatokat indított be. Ezt hívják az evolúciótudományban "megszaladási jelenségeknek". Ezen érvek bármelyike elegendő lenne már a változáshoz, ám a neoklasszikus neoliberális gazdasági modell minden erejét beveti, hogy létének indokoltságát és alapjait még véletlenül se kérdőjelezzék meg az emberek és a kormányok.

Sokak szerint  - folytatja Zsolnai -, a buddhista közgazdaságtan nihilizmus és nem jön ki gazdálkodás belőle, viszont számos példa mutatja a világon, hogy igenis működőképes. Látunk sikeres, működőképes buddhista beállítottságú kezdeményezéseket, amik a gazdaságot is felvirágoztatták. Thaiföldön, Japánban vannak buddhista vállalatok. De nem az a kérdés, hogy vannak-e buddhista vállalatok, vagy keresztény vállalatok és, hogy a vállalatok milyenné válnak. A buddista modellben nincs General Motors, nincsenek etikátlan vállalatok; egyáltalán vállalatok se biztos, hogy vannak. Nem ugyanazok a kategóriák vannak benne, nincsenek analógiák: ez is egy megrögzött nyugati gondolkodásmódot mutat, ha ilyen kérdésekben gondolkodunk. Nem a buddhista vállalatok léte a lényeg, hanem a buddhista fogyasztóké! Amerika legnagyobb mozgalma, ami olyan 3-4 milliós, a "voluntary simplicity living", ami egy "new age" mozgalom, részben buddhista beállítottsággal!

Pacsker: Hatalmi stratégiák

Röviden megemlíti Zsolnai, hogy a buddhizmus egyáltalán nem piacellenes, nem fogyasztás ellenes, hanem középutas, moderálás-párti politika. Szintén felvillantja, hogy a boldogságkutatás ma a világon egy igazi "hot-topic", főként az USA-ban és Nyugat-Európában. Itt jegyzi meg, hogy habár Arisztotelész természetesen nem buddhista volt, mégis, elképesztő számú összecsengés van felfogásban Buddha és őközte.

Zsolnai is cáfol egy közhiedelmet a buddhizmussal kapcsolatban. A buddhizmus nem aszkétizmus, nem szegénység, sőt a kereszténységgel szemben megengedőbb! Sőt, a buddhizmus foglalkozik a pénzzel. "Hard science", empirikus eredmény, kimondható adat, hogy 15-20 ezer USA dollár éves bevételnél több nem kell a boldogsághoz, nem szükséges, felesleges! Ez pont Magyarország kategóriája. Ennél több nem fog boldogságot hozni! Ez "hard science" - mint mondja.

Kutatások bizonyítják, hogy boldogságot, az előbb említett anyagi színvonal után, már csak az interperszonális kapcsolatok gazdagsága és minőséga ad. Ez a fontos az anyagi színvonal után. De ehhez kell az anyagi szint. "People make people happy!" - a pénz után csak ez fontos és ez hoz boldogságot. Majd megismétli: a buddhizmus nem aszkétizmus, nem szegénységi fogadalom. A buddhizmus belátja és kimondja, hogy boldogság csak egy bizonyos anyagi színvonal után érhető el. Halkan jegyzem meg, hogy ennyit a jézusi tanításokról meg a racionalitásról... A buddhizmus szerint a világiak számára a szegénység szenvedés! A páli kánon szerint "a vagyonra törekedni kell"!

Ennek a fajta boldogságnak az eléréséhez viszont szakítani kell a nyugati közgazdasági logika által belénk súlykolt dogmákkal és a vágyainkat csökkenteni, moderálni, minimalizálni kell! Ez: a vágyak kioltása, a nirvána. Ez lett volna a könyv eredeti címe - mondja Zsolnai László - ám a kiadó természetesen a nyugati emberek számára emészthetőbb cím választását javasolta. A feladat tehát a nem-én gyakorlása! A boldogság az út melléterméke, de nem a cél a buddhizmusban. Ezért kicsit félrevezető lehet a könyv címe. A "public happyness" nem kormányzati feladat - az egy kooperatív társas feladat. Nem a kormányzat vagy a cégek feladata a boldogság megteremtése. A "meanful life" egyénileg, civilként elérhető. Nem a boldogság a cél a buddhizmusban: de az ÚT-tal együtt jár. :)

Tehát elmondható, hogy ökológiai, fenntarthatósági szempontból a vágyak csökkentése elkerülhetetlen! Azonban nincs ingyen-buddhizmus, nincs ingyen-boldogság. Ezért az útért keményen meg kell küzdeni a tudatunkkal, de végül sikerülhet a szenvedést legyőzni. Hogy József Attila Eszmélet című verse hatodik versszakának kifordítottjával példázzuk a buddhizmus lényegét:

"Im itt a szenvedés belül, 
ám ott kívül a magyarázat."

helyett

Im itt a vágyak belül, 
így ott kívül a szenvedés.

Pacsker: St. Peter

Hogy utópia lenne a buddhista gondolkodás szerinti világ? "Utópia, persze!" - mondja Zsolnai. Ám - folytatja - a nyugati utópiákkal szemben egy különbség van. A keresztényeknek szükségük van arra, hogy mások is azok legyenek. A buddhistáknak nincs szüksége arra, hogy más is buddhista legyen. Egyedül, önmagában is működö eszmerendszer, boldogságot-, azonnali boldogságot nyújtva. Bárki, bármikor elkezdheti. Akár öreg korban is. Ilyen a ZEN: villansászerű. Ez egy individualista stratégia! Ez a nyugati keresztény modellre nem igaz. 2500 év alatt a buddhizmus az egyetlen, ami békével terjedt el, nem okozott például vallásháborúkat! Ilyen a stratégiája, békével tud terjedni fejből fejbe. :) Nem olyan mint a többi vallásnak az egész történelmen átívelő véres kínzó győzködése és tukmálása, amit George Carlin is kiparodizált már:

"- Hiszel Istenben?
- Nem.
- Bumm. Halott.

- Hiszel Istenben?
- Igen.
- Az én Istenemben?
- Nem.
- Bumm. Halott. Az én Istenemnek nagyobb a fasza, mint a tiédnek!"

A Time Magazin. Nem egy mainstream buddhista folyóirat, ugye?! Mégis, a 2007 májusi száma, ami a The Global Warming Survival Guide címet viseli, közreadott egy 51 pontból álló tanácshalmazt, aminek az 51. pontja - buddhistáknak nem idegen gondolat - az volt, hogy: "Élj egyszerűen. Meditálj. Fogyassz kevesebbet. Gondolkozz többet. Kölcsönözz, ha valamire szükséged van és add kölcsön, ha kérik."

Összefoglalva tehát:

Nem a buddhista közgazdaságtan megvalósítása a cél! A buddhizmus nem egy diktatúra, mint a jezsuiták Bolíviai átnevelőtáborai. Nem egy totalitárius buddhista közgazdaságtan megvalósítása a cél. Nem kormányzati szinten kell megvalósítani. Nem kell erőltetni. Csakis indirekt módon érhető el a cél! Ha boldogok akartok lenni, ne a boldogságot keressétek! Kerülőutas, paradox megvalósítás lehetséges csakis. Gyűjtsetek vagyont, de ne az "én"-ért, az EGO nagyságáért, hanem hogy megoszthassátok azt másokkal, hogy minél hamarabb ők is felébredhessenek és kiemelkedhessenek! 

Pacsker: Dalai Láma

Pacsker

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK