0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 208 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2794-42-6
Témakör: Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák

Eredeti ár: 3900 Ft
Webshop ár: 2925 Ft

KOSÁRBA
A szépség akarata
Kép és filozófia

Képesített filozófia

Múzeumcafé – A múzeumok magazinja
2011/2012. december/január

Ha Orosz István meglehetősen egyéni "nézőpontból" közelített könyvé­ben az abban (fő)szereplő két festményhez, akkor ez a kötet csak még "áttételesebben" képzőművészeti. 2002 óta a Magyar Filozófiai Társaság, a szegedi egyetem Filozófia Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadé­mia közösen rendezi meg évente egy-egy új "hívószó" köré szervezve a Lábjegyzetek Platónhoz című konferenciát. A tavalyi téma az "akarat" volt, s itt hangzott el az a négy - alapvetően filozófiai - előadás, amelyek most egy közös kötetben is napvilágot láttak. Erre pedig az adta az ap­ropót, hogy a négy filozófus mindegyike oly módon közelített a maga mondandójához, hogy vagy kiindulási pontként, vagy "bizonyítékként" ismertebb vagy kevésbé ismert festményeket hozott fel gondolatai alátá­masztására. Így aztán az olvasó ebben a könyvben is képek sajátos nézőpontú „értelmezését", egyfajta nagyon is különleges kiindulópontú, szo­katlan "műelemzések" megismerésének a lehetőségét kapja.

Bacsó Béla, az ELTE esztétikaprofesszora Herkules válaszúton (Akarat és döntés) című értekezése a mitológiai hősnek az Erény és a Gyönyör közötti választási-döntési helyzetét elemzi s annak képzőművészeti "il­lusztrációi" közül egyebek mellett Raffaellónak és Annibale Carraccinak a jelenetet megörökítő festményeit veszi górcső alá.

Heller Ágnes Akaratnélküli álom - akaratformáló álom című írása az ember nem éber állapotában jelentkező, a tudatalattiból építkező álomké­peinek szerepéről, jelentéséről beszél, s ehhez Nicolas Dipre, William Blake és Henri Rousseau néhány képének elemzését hívja segítségül.

Gyenge Zoitán "képfilozófiai kísérlet"-e, A szenvedélyakarata - Caravag­gio Izsákja szintén egy közismert, ezúttal bibliai történethez nyúl vissza, amelyben Ábrahám rászánja magát fia, Izsák feláldozására. Ki Ábrahám: a végletekig istenfélő, a legkegyetlenebb isteni parancsnak is engedelmes­kedő, bármilyen áldozatra kész hívő, vagy zord, kegyetlen, önálló gon­dolkodásra képtelen ítélet-végrehajtó? A kérdés megfejtéséhez a szer­ző többek között olyan ábrázolásokban is keresi a választ, mint Junius Bassus szarkofágjának faragványa, Filippino Lippi firenzei freskója vagy Rubens, Jan Lievens, Adriaen van der Werff, Tiziano, Rembrandt, Laurent de la Hyre, ifj. David Téniers vagy a gondolatmenet címét adó Caravaggio Ábrahámot és Izsákot ábrázoló festményei.

Végül Gábor György Az akarat kiábrázolása, a történelem megképesítése című, a kötet legnagyobb lélegzetű írása a történelemnek a képzőművé­szetben való megjelenésének kérdéseit boncolgatja, a többi között David Robertsnek és Nicolas Poussinnek a jeruzsálemi szentély lerombolását ábrázoló festményeit, Franz von Lenbach, Piranesi, Antonio Joli, Thamas Hartley Cromek, Stephan Balakowicz antik római emlékeket ábrázoló képeit, valamint Titus diadalívének a domborműveit vizsgálva. 

Martos Gábor

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK