0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Körner Gábor
Megjelenés: 2017
Oldalszám: 472 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2799-38-4
Témakör: Szépirodalom
Sorozat: Typotex Világirodalom

Eredeti ár: 3900 Ft
Webshop ár: 2925 Ft

KOSÁRBA
Szálkák

Újjáélesztett androgünitás

www.es.hu
2017-7-24

Karpowicz a magával ragadó szerzői játékában, amelyben az egyes fejezeteket találó irodalmi idézetek kötik össze, a befogadót fokozatosan egy, a látlelet elleni sajátos orvosság „bevétele” felé tereli. Az első két rész szálkáit a szerző a harmadik és negyedik egységben a felbomló félben lévő kapcsolatok mögött húzódó, az anyákhoz illetve a valláshoz fűződő viszony újragondolásán, értelmezésén keresztül „húzza ki”.

Csodának és az Égiek és földieknek köszönhetően hazánkban is méltán népszerű Ignacy Karpowicz a Szálkák című regényével sem okoz csalódást a magyar olvasóinak: annak ellenére, hogy kimondottan lengyel közegbe ágyazza a történetét, könyvében egy Európa bármely szegmensére s a teljes XXI. századra érvényes társadalmi látleletet vázol fel.

Négy részből és egy rövid utószóból álló művének első két egységében a korunkra jellemző párkapcsolati viszonyok „szálkáit” elemzi: két kapcsolatrendszer válsága bontakozik ki előttünk. Maja és férje, Szymon félreértéseken és elhallgatásokon alapuló krízise, és a homoszexuális viszonyt folytató Krzyś és Andrzej kapcsolatának problémái.

Karpowicz a magával ragadó szerzői játékában, amelyben az egyes fejezeteket találó irodalmi idézetek kötik össze, a befogadót fokozatosan egy, a látlelet elleni sajátos orvosság „bevétele” felé tereli. Az első két rész szálkáit a szerző a harmadik és negyedik egységben a felbomlófélben lévő kapcsolatok mögött húzódó, az anyákhoz, illetve a valláshoz fűződő viszony újragondolásán, értelmezésén keresztül „húzza ki”.

A kapcsolati hálókban halakként vergődőket Karpowicznál nem az elcsépelt „sors”, hanem egy irodalmár asszony, a hatvan év körül járó Ninel hozza, köti össze. Az a nő, aki a saját életét és a társadalom szemében elfogadott, két heteroszexuális házasságát, illetve válását freudi pszichoanalízis alá veti, s rájön, hogy kapcsolatai felbomlásának okát a gyermekkorában, a nomen est omenként működő nevénél, pontosabban neveinél kell keresnie. A Ninelnél, amely a Lenin anagrammájaként óriási botrányt okozott a családjában, s a Kubánál, azaz a Jakub fiúnév becézett alakjánál, amelyen családtagjai a Ninelt ignorálva sokáig szólították. Nem véletlenül: „Ninel anyjának az öccse, a nagyi imádott, egyetlen fia, Jakub meghalt a háborúban. (...) Kis túlzással azt is mondhatjuk, a nagyi unokája iránti szeretetében keveredett az anya szeretete a fia iránt. Ninel egyszerre két természetben szerepelt: mint unoka és mint visszaszerzett fiú. (...) Kislányként és kisfiúként a nagyanyja unokájaként és fiaként létezett.” (79–80.)

Ninel neveiből és neveltetéséből fakadó androgünitásának felismerése közvetlenül és közvetetett módon is segítségére lesz a párkapcsolati krízisben szenvedőknek. Közvetlenül, amennyiben a hetero- és homoszexuális viszonyok megfeneklésének korában Ninel nem mással, mint azzal a Norberttel jön össze, aki amúgy is a transznemű Makshoz vonzódik, de akinek, amikor Maks épp normális családapaként funkcionál, nem pedig nőnek öltözött dragként lép fel egy bárban, szüksége van egy női/nőies oldalra is. A Ninelben erre (is) rálelő Norbert Ninel tanácsára tud segíteni Andzrejnek is Krzyśsel kapcsolatban, s Ninel az, aki közvetve Maja házassági válságára is orvosságot nyújt az androgünitásával. Ez azonban már bonyolultabb helyzet, amennyiben Majának elsősorban nem is Szymonnal, hanem az anyjával s az anyja bigott vallásosságával van baja.

Karpowicz látleletében az anyján keresztül a katolikus egyház követelte, a modern korban sokszor nem működő, szálkákkal teli monogám kapcsolat ellen lázad Maja akkor, amikor férjes asszonyként épp az androgün Ninel fiával, Franekkel jön össze, azaz egy olyan férfival, aki anyja révén nyilván magában hordozza egy nő tulajdonságait is: „Szüksége volt Szymonra is, Franekre is. Szymon nélkül nincs értelme Franeknek, Franek nélkül nincs értelme Szymonnak, kettejük nélkül pedig őbelőle hiányozna az értelem.” (349.) A katolikus vallással szemben működésbe léptetett, az androgünitáson alapuló poliamorikus, azaz több szerelmi viszonyon mint lehetséges orvosságon, ha Karpowicz szarkasztikus humorát figyelembe vesszük, s körülnézünk, önmagában annyira nem is lepődünk meg. Az utószó utolsó mondatainak olvasása azonban arra késztet bennünket, hogy a szarkazmust félretéve, ezt a Karpowicz leképezte fura világot látva jobban belegondoljunk, kik is vagyunk, s hol is tartunk: „Lehet, hogy igaza van Ninelnek? Mivel a vallásnak vége, nincs kivel alkudozni magunkról. És ez jó. Nagyon jó. Nagyon.” (471.)

Gyürky Katalin

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK