Fent a fényes világ, lent a sötétség: a városon át vezető úton – a szeretet, az igazságosság, a játék útján – mindenütt barlangbejáratok. A barlang falán árnyképek, amelyek történeteket mesélnek. Botho Strauss ezeket a töredékes jeleneteket és szürreális képeket írta meg, mintegy kifordítva a platóni barlanghasonlatot. Az oniritti a görög oneirosz „álomkép” szó és a graffiti összetétele, az éjszaka barlangfalára rajzolt képeket jelenti.

Botho Strauss a művészetből és az irodalomból is inspirációt merít, ahogy az absztrakt gondolkodás és a szabad asszociáció eszközével igyekszik felfejteni ezeket a képeket. Dante Isteni színjátéka éppúgy gondolatfolyamokat indít el, mint Vergilius Aeneise. Piranesi Carceri d’invenzione című metszetsorozata pedig, amely labirintusszerű börtöneket ábrázol sehová nem vezető lépcsőkkel, az álombeli börtönlakók életének feltérképezésére indít.

A kötet a magánélet és a fantázia hiányával kapcsolatos problémákra összpontosít, amelyek a mai digitális korra, a totum digitaléra oly jellemzőek. Szereplői férfiak és nők, akik egy életen át keresik önmagukat, vagy próbálják értelmezni egymáshoz való viszonyukat. Élet és halál, menny és pokol, őszinteség és szerepjátszás – számos téma újfajta megközelítésben.