Önzetlenség, nagylelkűség, önfeláldozás, a felebarát és önmagunk egyképp való szeretése a legszebb, az igazán igazi emberi tulajdonság. Igen ám, de a nagy szívjóságnak evolúciós szempontból éppúgy haszonnal kell járnia, mint a létért való küzdelem agressziójának.
Az altruizmus evolúcióelméleti szemlélete a legújabb tudományok egyike. Hazánkban a szerző a téma egyik legkiválóbb képviselője.
A jócselekedet kiváltja a rokonszenvet, növeli a csoporton belüli presztízst és ezzel biztonságot ad - írja. De a témához hozzátartozik a kísérleti játékelmélet kooperatív stratégiájának vizsgálata, az antropológiai kutatások, illetve a kognitív és idegtudományok sok-sok eredménye is. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy átfogó és a lehetőségeinkhez mérten teljes képet kapjunk az emberi önzetlenség természetéről.
Az evolúciós erők szelekciós folyamatai éppenséggel az együttműködési stratégiához vezetnek. Ezt a tanulságot pedig jó tudni. Ebben bízhatunk a jövőben is.