Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
-40%
Fordította: Jakabffy Imre, Jakabffy Éva
Megjelenés: 2019
Oldalszám: 384 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-4930-55-6
Témakör: Matematikatörténet, -filozófia, népszerűsítés, Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés

Eredeti ár: 5500 Ft
Webshop ár: 3300 Ft

KOSÁRBA
Amikor Einstein Gödellel sétált
Kirándulás az értelem peremén

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált. Kirándulás az értelem peremén

https://www.es.hu/
2020. július 17.

Jim Holt Manhattan-szerte kedvelt filozófus-újságíró rövidebb-hosszabb esszéiből válogatott össze 2018-ban egy kötetet. A kötet a modern matematika és a fizika csúcsteljesítőiről és csúcsteljesítményeiről ad lélegzetelállító képet, megmutatva a zsenikre egyszerre jellemző esendőséget és nagyszerűséget. Gödel anorexiás volt, és betegesen szorongott, Grothendieck a Pireneusokba elbujdosott remeteként halt meg, Turing fiúkat szólított le az utcán, és a sort folytathatnánk. A kötet írásai azt bizonyítják, hogy a zsenialitás jóval több, mint a test és a lélek szeszélyes különössége. A zseni a természet adta genetikai feltételek és a társas környezet szerencsés együttállásának következményeként lép elő a semmiből, gondosan ápolva ezt a kapcsolatot, hiszen anyagát a semmiből veszi. Adalék a zsenik szociológiájához, hogy Holt hősei három kivétellel mind férfiak. Az egyik kivétel Lord Byron lánya, akinek helyét a mesterséges intelligencia fejlesztőinek panteonjában Alan Turing biztosította, a másik Emmy Noether, aki zsidóként nem érvényesülhetett Németországban, de utóbb nőként az USA-ban sem, a harmadik egy zavaros filozófiai vita protagonistája, Ruth Barcan Marcus.

A kilenc részre tagolt könyv 23 fejezeten át visz be a matematikai, fizikai, számítástechnikai problémák erdejébe,  melyben ott sejlik a Nagy Bumm, a kezdet, és a Nagy Reccs, a vég. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, mert megtudjuk, hogy a kezdet előtt is lehetett valami, miként a vég sem az utolsó felvonás. A rendkívül szerteágazó, sokszereplős, sokféle témát megjelenítő könyv segít megérteni, hogy miért oly érthetetlen a világ. A matematika kulcsa lehetne a megértésnek, de ahhoz tudnunk kellene, hogy a matematika maga is valóság-e, vagy csak a valóságra vetett háló. A fizika megmondhatná, hogy mi a valóság, de Holt hősei még abban sem értenek egyet, hogy miként illeszthetők újra egybe a relativitáselmélet, a kvantummechanika és a húrelmélet által ízekre szedett newtoni valóságkép dirib-darabjai.

A könyv ismeretelméleti pesszimizmusa azonban heroikus. Ada Byron, más néven Lady Lovelace ugyan nem örökölte apja zsenialitását, csak annak furcsaságait, de megsejtette, hogy lesznek az emberi értelemnek fenntartott feladatok elvégzésére képes gépek. Ez a sejtés lett az, amire a XX. század zseniális matematikai és fizikai elgondolásai által lehetővé tett technológiai fejlesztések épültek, melyek utat nyitottak a napjainkban zajló, a földi élet egészét radikálisan megváltoztató digitális átalakulás felé. Lady Lovelace még azt hitte, hogy „az analitikus gép semmi eredetinek a létrehozására nem tarthat igényt. De képes megtenni mindent, amire mi utasítani tudjuk”. Holt könyvének főhőse, Alan Turing, Lady Lovelace kifogását elutasítva kitalálta az univerzális számítógépet, mely utóbb az emberi értelem félelmetes versenytársává lett. Neumann János, Turing nevét ugyan elhallgatva, létrehozta a MANIAC-ot, mely nélkül a neutronbomba első, kísérleti példánya 1951‑ben nem robbanhatott volna fel.

Jim Holt portréi a matematika és a fizika alkotóit és alkotásaikat azokhoz az olvasókhoz is közel hozzák, akik rémálmaikban még ma is ott állnak leszamarazva a fekete tábla előtt az osztályban, miközben értetlenül bámulják a táblára rajzolt paralelepipedont. A könyv különleges érdeme, hogy a matematikai-technikai tudást, melyet bemutat, nem szakítja el kezdeteitől, igazolva Heidegger mondását, aki szerint „a kezdet még van”.

Csepeli György

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK