Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Jakabffy Imre, Jakabffy Éva
Megjelenés: 2019
Oldalszám: 384 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-4930-55-6
Témakör: Matematikatörténet, -filozófia, népszerűsítés, Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés

Eredeti ár: 5500 Ft
Webshop ár: 3300 Ft

KOSÁRBA
Amikor Einstein Gödellel sétált
Kirándulás az értelem peremén

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált - Kirándulás az értelem peremén - Typotex, 2019

www.sztnh.gov.hu
2020. augusztus

„Holt a tudomány, a matematika és a filozófia kiváló értője, aki az igazán nagy kérdéseket vállalja fel.”

Holt önmagáról: „Műkedvelő vagyok, aki mindig igyekszik valami újat tanulni, és elég jól megtanulni ahhoz, hogy világosan el tudjam magyarázni másoknak.”

Mindkettő forrása a Scientific American.

Holtról a Typotex: „Amerikai író, filozófus, esszéista. A New York Times, a New Yorker és a New York Review of Books állandó szerzője.”

Ismét egy kitűnő könyv, amely segít megismerni a matematika és a vele a modern tudományban teljesen egybefonódott fizika világát. Egész világot veszít el, aki ezt nem ismeri. S az ilyen könyvek olvasásának remek hozadéka, hogy az ismeretek mellett rengeteg kiindulást is adnak a gondolkodásra.

Holt e könyvéről: „A könyvben szereplő esszéket három szempont alapján válogattam ki. Az általuk közvetített gondolatok mélysége, erőteljessége és puszta szépsége miatt. Einstein relativitáselmélete, kvantummechanika, csoportelmélet, a végtelen és az infinitezimális, Turing kiszámíthatóság-elmélete, Gödel nemteljességi tételei, prímszámok és Riemann-sejtés, igazságelmélet (és a felsorolás folytatódik – OP): mindezek az általam megismert legizgalmasabb – és leginkább alázatra késztető – intellektuális teljesítmények közé tartoznak. Tanulmányaimban mindegyiket elmagyarázom. Eszményem a koktélparti-beszélgetés: amikor a mély gondolatot szórakoztató módon, a lényegére lecsupaszítva közvetítjük egy érdeklődő barátnak. A cél, hogy az újonc fejében világosságot gyújtsunk, de vigyünk a témába egy olyan csavart, amellyel a szakértő tetszését is elnyerjük. És persze soha ne untassunk.” (Idézetek a könyvből, kiemelések tőlem) Holt érdekes képet ad, milyen jelentősége van itt a szépségnek. S amint írja: „A fizikában a szépség aranystandardja Albert Einstein általános relativitáselmélete.”

„A második az emberi tényező. A fenti eszmék emberektől származnak, akik igencsak drámai életet éltek. Nem voltak mentesek az abszurditásoktól sem.” Sokukat bemutatja, különleges embereket és életpályákat, kit rövidebben, kit hosszabban. Például, „A csoportelmélet szerzőjét, Évariste Galois-t párbajban megölték, mielőtt megülhette volna a huszonegyedik születésnapját. Az elmúlt fél évszázad legforradalmibb matematikusa, Alexander Grothendieck viharos életét kiábrándult remeteként fejezte be a Pireneusokban. A végtelen elméletének megalkotója, Georg Cantor kabbalista misztikus volt, aki elmegyógyintézetben halt meg.”

Harmadik megfontolásom az esszék összeválogatásában filozófiai természetű. Az általuk bemutatott gondolatok döntő befolyást gyakorolnak a világ legáltalánosabb koncepciójára (metafizika); arra, ahogyan tudásunkra szert teszünk és azt igazoljuk (episztemológia), sőt arra is, ahogyan életünket vezetjük (etika).”

E nagyívű áttekintésben a matematikai és az arra támaszkodó fizikai megismerés igen sok és sokféle esetét, eredményét, azok alkalmazását ismerhetjük meg. Lenyűgöző példákat kapunk, mennyi kreativitás jelenik meg ezek elérésében (s gyakran számunkra elkeserítő példákat, mennyire más észjárással dolgoznak, mint ami belénk épült), s ennek segítségével miként képes a matematikus megbirkózni számunkra lehetetlennek tűnő feladatokkal – sőt, felismerni izgalmas vagy épp fontos feladatokat, majd gyakran a megoldások gyakorlati alkalmazási lehetőségeit ott is, ahol ez nekünk fel sem merül. Holt a matematika és a hozzá kapcsolódó tudományok világában mutatja meg, hogy „több dolgok vannak földön és egen, mintsem bölcselmetek álmodni képes.”

Alapkérdés, amely sokszor megjelenik a könyvben is, különböző válaszokkal, hogy emberi alkotás-e a matematika. „Gödel hitt abban, hogy a matematikai absztrakciók éppolyan valóságosak, mint az asztalok és a székek – e nézet a filozófusok körében nevetségesen naivnak számított. Mind Gödel, mind Einstein ragaszkodott ahhoz, hogy a világ független a tudatunktól, de racionálisan szervezett és nyitott az emberi megértés számára.” „A legtöbb nagy matematikus állítja, hogy olyan absztrakt formák örök birodalmába lát bele, amelyek túllépnek a mi megszokott világunkon.” – azaz valós létezők A mérlegeléshez: A kvantummechanika szerint a dolgok csak a kölcsönhatásokban nyilvánulnak meg – ráadásul, számunkra úgy és annyiban, ahogy képesek vagyunk megfigyelni ezt, s tudjuk, hogy a megfigyelés is visszahat a megfigyeltre. Viszont a 2+2 akkor is négy, ha senki sem számolja, amint a (2)10 megfigyelő nélkül is 1024, és mindig annyi.

Dr. Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK
-25%
Webshop ár: 1875 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 1740 Ft
KOSÁRBA
-25%
Webshop ár: 1762 Ft
KOSÁRBA