Hol van a negyedik és ötödik dimenzió? Hogyan lehet a tér véges, de határtalan? Hogyan lesz nem létező geometriákból nagyon is kézzel fogható kártyajáték? Meddig tart a létrehozás, és honnan kezdődik egy ismeretlen világ felfedezése? Hogyan kapcsolódik mindez a valósághoz, az életünkhöz? Csak néhány kérdés Pintér Gergő Új világok teremtése (Geometriai képzetek és képződmények) című, ismeretterjesztő jellegű könyvéből, mely rendkívül érdekfeszítő és közérthető módon avatja be a laikus érdeklődőket a matematika „egzotikus” területeibe.

Pintér Gergő neve többek között a (halál;orgazmus) és a Kronoszinklasztikus Infundibulum zenekarokból hangozgat ismerősen a budapesti underground szcéna számára, ugyanakkor akár személyesen is találkozhattak vele néhányan a különböző fesztiválokon és kocsmákban tartott MateMorfózis beszélgetéseken. 

A Typotex Kiadó gondozásában, 2020-ban megjelent könyve az utóbbi alkalmakkor felvetett, és az évek során a legtöbbet formálódott MateMorfózis-témák közös szálra felfűzött gyűjteménye, melynek közérthetősége többek között a beszélgetéseken felvetett leggyakoribb kérdések mentén építkező, dialogikus felépítéséből, valamint a szövegnek és Szabari Mátyás ábráinak egymást megvilágító erejéből fakad.

Ekképpen az egy-egy jelenséget körbejáró fejezetek a hétköznapi szemléletből kiindulva, a matematikai képletek és szakkifejezések kerülésére törekedve, a fantáziánkra építve bontakoznak ki. Rajtuk keresztül bepillantást nyerhetünk a 19. század óta a matematikában burjánzásnak induló új világok teremtésébe, izgalmasnál izgalmasabb geometriai rendszerekbe. 

A könyvből többek között kiderül, hogy hogyan készítsünk Dobble-t projektív síkok segítségével, hol helyezkedik el a negyedik dimenzió, mi a helyzet a többdimenziós, vagy az önmagukba forduló terekkel, a Möbius-szalaggal és a Klein-kancsóval a térben, valamint bepillantást nyerhetünk a zene végtelen dimenzióiba, vagy abba, hogy mi is az a tökéletes ölelés.

Az olvasó a köztudatban egzotikusnak aposztrofált, izgalmasnak tűnő, de bonyolultságukkal elriasztó elképzelések (mint a relativitáselméleti paradoxonok, a klasszikus téridő vagy a fényterjedés) – laikusként átláthatatlannak tűnő világáról a matematika szempontjából megvilágítva, de a mindennapi valóságunkkal és életünkkel való összeköttetésükben tanulhat. 

Dialogikus felépítéséből és valóban közérthető nyelvezetéből adódóan Pintér Gergő ismeretterjesztő könyve egyszerűen „berántja”, és a kérdések mentén egészen a „megoldásig” vezeti az érdeklődőt, akinek eközben mindvégig olyan érzése lehet, mintha „csak” egy jó beszélgetésben venne részt.