Azt olvasom egy matematikáról szóló, és ennek ellenére (vérmérséklettől függően: vagy éppen ezért) lenyűgözően szórakoztató könyvben, hogy a modellelmélettel foglalkozó matematikusok drámai felfedezést tettek, miszerint: "a nyelv és valóság közötti kapcsolatban alapvető határozatlanság mutatkozik". Ez igen nagy problémát okoz egy olyan tudományban, amiben az egzakt és kikezdhetetlen pontosság az alapja a mindennek. Amikor ezt olvastam, akkor azonnal eszembe jutott a Kicsontozott Marilyn című könyv, el is mondom, miért.

Egyrészt elemi szinten a belga színésznő, rendező, zenész és mindemellett az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett írónő, Isabelle Wéry szövege egy alapvető matematikai kérdés körül forog. Másrészt pedig azért, mert ott ahol a matematikusok a problémát látják a nyelvvel kapcsolatban, a Kicsontozott Marilyn szerzője éppen a lehetőségek végtelenjét fedezi fel. 

A nyelv elképesztő rugalmasságát, alakíthatóságát használja fel az írónő, hogy kimutassa azt, hogy nem csupán a nyelv és valóság, hanem a test és a nem (szexus) viszonylatában is alapvető határozatlanság mutatkozik. 

Talán kissé enigmatikusnak hat mindez, azonban ez a talányosság szoros összefüggésben van azzal, hogy maga regény is meglehetősen talányos. A főszereplő Marilyn életének három mozzanatát meséli el a könyv. Az elsőben Marilyn kisiskolás lányka, a történet egyetlen döntő jelentősségűnek látszó nap eseményeit veszi sorra. A kislányt csalódás éri, mert meggyűlik a baja a törtekkel, ezért bent kell maradnia osztályteremben a tanárnővel gyakorolni, ami egyfajta ős-kudarcélménnyé válik. Emellett ezen a napon éledező szexuális érdeklődése elvezeti egy szintén meghatározó élményhez, csókolózik az egyik osztálytársnőjével, illetve ugyanezen a napon látja meg az öccse osztálytársait, az ikerlányokat, egyiküknek szintén Marilyn a neve, akárcsak a mesélőnek. A második életszakaszban Marilyn immár 25 éves, teljesen össze van zavarodva a nemiségét illetően, hol inkább nőként, hol inkább férfiként tekint saját magára. Valamiféle orvosi beavatkozáson esik át, bár az eldönthetetlen, hogy ez valamiféle hormonkezelés, vagy nemátalakító-műtét első lépésre. Mindenesetre Marilyn egy butikban talál munkát, ahol találkozik az X-nek nevezett férfival, akivel egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A harmadik életszakasz az írói jelenben játszódik, Marilyn a negyvenes évei elején jár, együtt él X-szel és éppen Párizsba utaznak, ahol befejezni készül a kiadásra váró regényét, és egy drámai eseménynek köszönhetően újra felbukkan az életében a másik Marilyn, akihez kislány kora óta plátói szerelem fűzi.

Így dióhéjban egészen jól összefoglalható a történet váza, de ha bárki azt gondolná, hogy ezzel valami lényegeset is elmondtam a könyvről, az csalódni fog. A Kicsontozott Marilyn esetében ez a történetváz szinte alig bír jelentőséggel, egy olyan szövegfolyammal találkozunk ugyanis, ami jobban hasonlít József Attila híres-hírhedt Szabad-ötletek jegyzéke című szabadasszociációs írására, mint egy hagyományos regényre.

Isabelle Wéry szövege egyik ötlettől, emléktől, benyomástól, felvillanó történetmorzsától a másikig hömpölyög. A cselekmény olyan akár egy szabályozatlan folyó, halad valamerre, de olyannyira kiismerhetetlenül, hogy nem is igazán lehet eldönteni, hogy hol van ennek a szövegfolyamnak a medre, és mi a kiáradás.

A történet megszakad, nekilódul, de állandóan furcsa asszociációk, nyelvi játékok, jelöletlen vendégszövegek, váratlan elemek furakodnak a szövegtestbe. Hiába nagyon vékonyka könyv, annyira sűrű a nyelvi történés, és annyira sok talány van benne, hogy bár másfél-két óra alatt el lehet olvasni, de ezalatt az idő alatt alaposan megdolgoztat.

Utaltam rá, hogy a regény egy matematikai kérdés körül forog, a kis Marilyn nem érti meg a törteket, nem érti, hogy miként jön ki az egynegyedekből majd valahogy az egész. Ez a dilemma felmerül minden életszakaszban, tökéletesen érthető, hogy miért van ezzel problémája a lánynak, hiszen az élete akörül forog, hogy vajon ő hogyan lehetne egy egész. Egynegyed, vagy egy fél részben férfi-e? Nagyobb részben nő-e? Egy férfival érzi-e egésznek magát, vagy egy nővel, egyáltalán kell-e társ, hogy egésszé váljunk, és ha igen, mennyi? Hogy lehet, hogy egy ember vagyunk, egy külső szemlélő számára egy egésznek látszunk, de nem érezzük magunkat annak? A szerelem egésszé tesz-e, a szerelem hiányától kevesebbek vagyunk-e, ugyanazt jelenti-e a szerelem ma, mint tíz éve? Milyen viszonyunk van a múltunkhoz, minden percünkben jelen van, vagy képesek vagyunk magunk mögött hagyni? Talán ezeket a kérdéseket kínálja fel ez a könyv, amiről felesleges volna elhallgatni, hogy nagy nyitottság kell hozzá. 

Nem könnyen befogadható, ugyanakkor nagyon ritka ajándék, hogy egy ilyen merész, a konvenciókat kikezdő könyv eljut a magyar piacra, úgyhogy mindenképpen izgalmas kaland lehet azok számára, akik szeretik a határokat feszegető regényeket.

 
Mindenképpen ki kell emelni, hogy a fordító, Király Katalin lenyűgöző munkát végzett, nagyon összetett, és nyelvi finomságokban, meglepetésekben bővelkedő fordítást készített.

Isabelle Wéry: Kicsontozott Marilyn, Typotex, Fordította: Király Katalin, 2020, 2800 Ft