Bár kezdetének ideje vitatott, az antropocén, mint földtörténeti korszak létezése, vagyis az emberi tevékenység bolygónkat meghatározó hatásának kora, mostanra megkérdőjelezhetetlenné vált. A jelenlegi ökológiai válság nem választható el a gazdaságilag privilegizált helyzetben levő, világpolitikailag domináns „globális Észak” értékrendjének antropocentrizmusától, amely legitimálja a természet alárendelt forrásként való fel- és kihasználását a gazdasági növekedés érdekében. Nemcsak kizsákmányolja azt, de alapvetően feltételezi az ember (legalábbis a hasonló geopolitikai háttérből érkező ember) és az emberen kívüli világ hierarchiáját. E rend lebontása és a természethez fűződő viszonyunk újraértelmezése képezheti az alapját annak, hogy kirajzolódjanak azok az elméleti keretek, amelyek segíthetnek feldolgozni a klímaválság tényét, illetve megtalálni a kivezető utakat.

Ehhez nyújt segítséget az xtro realm (Horváth R. Gideon képzőművész, Süveges Rita képzőművész, Zilahi Anna író) könyvhétre megjelenő extrodaesia – Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz című tematikus kislexikona, amely antropocentrikus világképen túlmutató elméleti fogalmak gyűjteménye. Az xtro realm konzekvensen foglalkozik az antropocénnel: olvasóköri sorozatot, tanulmány utakat, beszélgetéseket és kiállítást is szerveztek már a téma körül. (Az artpprtal interjúja a csoporttal itt.) A mostani kiadvány létjogosultságát a fentieken túl legjobban talán maga az egyik szócikk támasztja alá: ”A hiperobjektum Timothy Morton meghatározása szerint olyan térben és időben szétoszló entitás, amelyet csupán részeiben tudunk befogadni, egészében nem. (…) Morton hiperobjektumnak tartja többek között a globális felmelegedést, a bioszférát, a Földön található összes plutóniumot, a tőzsdepiacot vagy éppen a kékbálnák vándorlási útvonalát. A hiperobjektum viszkózus, hozzáragad mindenhez, aminek köze van hozzá; a hiperobjektum nem lokalizálható, lokális megjelenése nem közvetlenül a hiperobjektum maga.”[1] A kötet ennek mentén közelít az emberközpontúságon túli elméleti perspektívákhoz is: a fogalmak szubjektív gyűjteménye nem lezárt rendszer, a szócikkek interdiszciplináris perspektívák mentén születtek meg, tudományos és társadalomelméleti referenciákkal gazdagon.

A kiadvány tudományos szócikkei közé elhelyezett prózaversek, illetve a képzelt tájakat ábrázoló térképrészletetek heterogén közeget teremtenek, amelyek vizuális és textuális alkotóelemei között az átjárás az olvasóra van bízva. Így az xtro realm projektjének szerkezete önmagában is állítást fogalmaz meg a posztantropocentrikus nézőponttal kapcsolatban. Az extrodaesia egyik üzenete az lehet, hogy amennyiben az emberközpontú világképen túl akarunk lépni, annak homogeneitását, hierarchikus jellegét is magunk mögött kell hagyni.

Az enciklopédia visszatérő fókusza a spekulatív realista filozófiák fogalmi keretei, mint például a lapos ontológia vagy az objektumorientált ontológia. Az előbbi egy hierarchikus berendezkedést tagadó világkép elmélete, amelyben az emberi és nem-emberi elemek azonos síkon foglalnak helyet. Ahogy a szócikk írja, „(…) a lapos ontológia a cselekvőképesség globális-lokális hierarchiáját is felborítja.”[2] Az objektumorientált ontológia (OOO) hasonló gondolati fonalat követve „autonóm objektumok” létezése mellett érvel, amelyek között ‒ bár különböznek egymástól ‒ nem áll fenn hierarchikus kapcsolat, azaz „nem rendelkeznek ontológiai előjogokkal egymáshoz képest.” Az OOO elmélete szembemegy azzal az elképzeléssel, amely szerint a világ és az azt alkotó tényezők csupán az ember szubjektív szempontrendszerei szerint értelmezhetők.[3]

A spekulatív elméleti keretek segítenek átlépni az emberi/nem-emberi dichotómiát, azonban felvetik a kérdést: vajon nem túl apolitikusak-e ahhoz, hogy szilárd alternatív utakat nyújtsanak a posztatropocentrikus világkép irányába? T.J. Demos a spekulatív realista nézőpontokat ebből a szempontból kritizálja, és amellett érvel, hogy míg a spekulatív realista törekvések megkísérlik meghaladni a lokális-globális kereteket, politikai félénkségük az antropocén társadalmilag és politikailag erősen terhelt neoliberális kontextusában nem feltétlenül teszi őket reális alternatívákká.[4]

Ez persze nem jelenti azt, hogy az xtro realm enciklopédiája tagadná a politikai vonzatokat, vagy apolitikus lenne – az antropocén szócikk említi például annak perspektivikus alternatíváit is, így például a Jason W. Moore által tematizált kapitalocén fogalmat. A kapitalocén rávilágít a problémára, mely szerint az antropocén elméleti kerete nem tesz különbséget az emberi fajon belüli társadalmi csoportok között, mikor annak Földre vonatkozó hatását vizsgálja.[5] Ez erősen vitathatóvá teszi a fogalom létjogosultságát társadalmi-politikai nézőpontból, hiszen a bolygó romlásáért elsősorban nem az emberi faj, mint egységes egész felelős, hanem bizonyos rétegei, amelyek kapitalista, profitorientált motivációk alapján kizsákmányolják azt.[6] Külön szócikk a rokonság fogalma, amelyet Donna Haraway arra a posztapokaliptikus kapcsolódásra vonatkoztat, amelyben az ökológiai krízis sújtotta emberek és nem-emberek egymásra találnak, erősen feminista kontextusban: „Rokonuljatok, ne szüljetek!”[7] („Make kin, not babies!”) Önálló bejegyzést kapott a történelmi ökológia elmélete, amely szerint „az ember és a természet közötti kapcsolat ciklikus és kölcsönös jellegű, valamint függ a helyi és időbeli környezetfelfogástól. A történelmi ökológia kétségbe vonja a nyugati kultúrákban prevalens természet és kultúra közötti megkülönböztetést, és a társadalomtudományok fontosságára hívja fel a figyelmet az ember környezetre gyakorolt hatásának tanulmányozásakor.”[8] Érdemes megemlíteni továbbá az amerindiai perspektivizmus szócikket, amely az ember-állat dichotómia lebontását szorgalmazza, a belső lélek azonos jellegére mutatva rá.[9] Azon túl, hogy definiálja a fent említett fogalmat, a szócikk kilépteti az enciklopédiát a nyugati elméleti keretek közül, amelyek sokszor nem vesznek tudomást számtalan őslakos (sokszor nyugati társadalmak által kolonizált) kultúra gondolati nézőpontjáról.

Ha az xtro realm el kívánt volna kanyarodni egy még politikusabb irányba, a kötetben olyan fogalmak is helyet kaphattak volna, mint a természeti jogok mozgalma, a dekolonizáció vagy a klímaadósság. Ezek létjogosultsága az antropocentrikus világképben és az ökológiai válságban gyökerezik, és a természet kifosztását, alárendelését tematizálják, vagy épp a „globális Északnál” kevésbé privilegizált helyzetben levők klímaváltozás okozta krízishelyzetét. Az említett fogalmak segítenek megragadni az antropocénben rejlő politikai-társadalmi válságot, így annak megoldásához is elméleti keretet biztosíthatnak. Ugyanakkor az xtro realm részéről érthető álláspont, ha ezeket a fogalmakat annyira szorosan az antropocénhez és az ember által épített politikai-társadalmi struktúrákhoz köthetőnek érzi, hogy az enciklopédiában nem biztosított nekik helyet.

A kiadvány műfaji előzményeként és inspirációjaként az epilógusban a csoport Georges Bataille Encyclopaedica Acephalicáját említi, azonban egy frissebb párhuzamként a The Distance Plan nevű új-zélandi kollektíva Climate Change and Art: A Lexicon című projektje is felvethető. Ez utóbbi létrejötte, illetve az xtro realm enciklopédiája is tükrözi azt az igényt, hogy új értelmezési kereteken keresztül tegyük átláthatóvá az ökológiai káoszt. Az antropocént más keretek között tapasztalja meg egy Maldív-szigeteki lakos, akinek pár évtizeden belül tengerszint alá kerül az otthona, egy tengeri teknős, amely az eróziótól sújtott partokon kelti tojásait, egy péntekenként klímasztrájkoló magyar diák, egy közép-amerikai farmer, akinek tönkrement a termése a tavaszi áradások következtében, egy sarkkörön túl élő inuit, akinek a lakhelyén olajvezetékek épülnek, vagy egy karib-térségi korall, amely nem tud adaptálódni a tengerhőmérséklet emelkedéséhez. Az extrodaesia átjárhatósága, hálózatossága, intermediális jellege segíthet abban, hogy a fenti helyzeteket egymáshoz kapcsolódva lássuk, ezzel kimozdulva a korábban saját magunkra kényszerített, az antropocén által alapvetőnek beállított ember- és nyugatközpontú világ keretei közül.