Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Balogh Tamás
Megjelenés: 2006
Oldalszám: 60 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-9664-34-0
Témakör: Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés

Elfogyott

Christiaan Huygens
Jövő a múltban

Christiaan Huygens - jövő a múltban

Fizikai Szemle
2007/7. szám

A szép kivitelű, nagy alakú, ízléses kiadvány egy lelkes fizikus műve, aki úgy gondolja, hogy fizikatörténetünkben Huygens nincs a helyén. "Szenvedélyem a fizika, a fizikatörténet hősei közül pedig Huygenst érzem magamhoz a legközelebb" - írja a szerző az előszóban. Később még arról is vall, hogy Huygenst, aki a XVII. században élt (1629- 1695), a maga részéről a legnagyobb fizikusnak tartja.

Lényegében Huygens két jelenségkörben elért eredményeivel foglalkozik: a golyók (hajók) ütközésével és csillagászati felfedezéseivel (Szaturnusz, Orionköd), pedig tudjuk, hogy több más területen is jelentős hozzájárulásokat tett (pl. fény hullámelmélete, ingák-ingaórák vagy a valószínűségszámítás megalapozása). Erre különben utal is a szerző, amikor azt írja: "Róla [Huygensről] és műve kis szeleteiről szólok most ....".

Icke hangsúlyozza, hogy a mozgások (golyók, hajók ütközése) tanulmányozása révén Huygens felfedezte a relativitás elvét. "Motus inter corpora relativus tantum est." - idézi Huygenst. Majd ezt írja: " .... vegyük észre, hogy nem azt írja: »motus corporum«, a tárgyak mozgása, hanem »motus inter corpora«, a tárgyak kölcsönösen egymáshoz viszonyított mozgása". Továbbá: "a testek egymáshoz viszonyított mozgása »tantum«, minden tekintetben relatív".

Majd ismét Huygenst idézi: " .... véleményem szerint mozgás és nyugalmi állapot csak viszonylagosak lehetnek és ugyanarról a tárgyról, amelyről néhányan azt mondják, hogy nyugalmi állapotában van, elmondhatjuk, hogy más tárgyakhoz képest pedig mozog, ily módon pedig az egyik mozgás semmivel sem valóságosabb a másiknál". Ehhez könyvünk szerzője még hozzáteszi: "Ha magáról a tárgyról szeretnénk leolvasni, hol van, és milyen sebességgel halad, akkor egy másik mindenséget kell keresnünk magunknak."

Huygens fedezte fel a Szaturnusz Titán nevű holdját és a Szaturnusz-gyűrűket, amelyeket mások "füleknek" véltek. A szerző összeveti Huygens eredeti rajzait (és nem csak a Szaturnuszra vonatkozókat) a mai űrszondákkal nyert fényképekkel. Huygens megfigyelései, rajzai rendkívül pontosak, és ez érvényes az Orion csillagképre vonatkozó felfedezéseire, pontosabban a köd közepén trapéz alakban elhelyezkedő négy csillagra is. Icke a gyűrű bizonyos tulajdonságainak részleteire is kitér, és itt saját kutatásait is beleszövi a tárgyalásba.

Huygens eredményeinek tárgyalása során Icke rámutat a fizika - és azon belül a mechanika - befejezetlenségére még napjainkban is." .... a klasszikus mechanika, amelyet mindig mint valami nagyon kézzelfogható és érthető dolgot tálalnak, közel sem olyan egyszerű. Az igazi fizikus éppen a mechanikával nem tud betelni soha, szépség és vigasz forrása a számára éppen azért, mert a hétköznapi dolgok a kézzelfoghatóság csalóka látszatát képesek kelteni."

 

 

Berényi Dénes

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK