Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Kiadás: 2019
Megjelenés: 2020
Oldalszám: 552 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-4930-62-4
Témakör: Ökológia

Ára: 6900 Ft (Elfogyott)

Erkölcs és civilizáció
A környezeti problémák etikai oldala

Tényleg jobbak vagyunk, mint tízezer éve?

Magyar Hang
2020.06.

Kétféle elképzelés él az ember alapvető természetéről már hosszú évszázadok óta. Az egyik szerint – amit a legkövetkezetesebben Thomas Hobbes angol filozófus képviselt – a természetben ember embernek farkasa, ennek a kaotikus harcnak pedig egyedül a szervezett főhatalom, az állam tud véget vetni. Ám létezik egy másik emberkép is, ami sokkal idillibb képet fest a fajunkról: ennek a legnevesebb képviselője nem más volt, mint a francia felvilágosodás nagy filozófusa, Jean-Jacques Rousseau, aki szerint az ember eredetileg jó volt, csak a civilizáció később megrontotta. Ám akármennyire is filozófiainak tűnik ez a vita, valójában nagyon is tudományos kérdésről van itt szó. A történettudomány, régészet, az antropológia és persze a pszichológia ma már számos olyan eredményre jutott, melynek birtokában egészen más választ adhatunk a fenti kérdésre, mint a történelem nagy gondolkodói.

Ráadásul ilyen kérdésekből bőven akad több is. Valóban a vallás hozta el az emberiségnek az erkölcsöt? Jobban élünk ma, mint a vadászó-gyűjtögető ember? Biztosan monogám az ember? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Horváth Balázs, a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki tanszékének humánökológiai problémákkal foglalkozó oktatója nemrég megjelent Erkölcs és civilizáció című könyvében, amelyből az ember egészen más oldalát ismerhetjük meg. Ez pedig kulcsfontosságú akkor, amikor bolygónk, illetve az emberiség jövőjére keresünk megoldásokat. Horváth ezért a könyvében az erőszakkal, a munkával, az egyenlőséggel, a szabadsággal, az erkölcsiséggel, a közösségi élet gazdaságával, valamint a játékkal és a szexualitással foglalkozik behatóan. Ezek a területek ugyanis közvetlenül is meghatározzák, hogy jobb helyzetben vagyunk-e, mint a vadászó-gyűjtögető ember, ami után természetesen megkerülhetetlenné válik a kérdés: hova tovább, milyen irányba érdemes innen elindulnunk, hogy valóban értékesebbé tegyük az életünket?

A kötet azonban nem csak a legújabb tudományos eredmények interpretálásával gazdagítja az olvasó tudásanyagát. Ennél sokkal izgalmasabb, hogy a szerző folyamatosan reflektál ezekre a megállapításokra, nem egyszer vitába szállva ezekkel az elméletekkel. Így a könyv nem csak  interdiszciplináris megközelítése korunk társadalmának, hanem arra is ösztönöz, hogy kritikusan álljunk azokhoz az elméletekhez, amelyek csak gyenge bizonyítékokkal szolgálnak. De legalább ennyire fontos, hogy Horváth Balázs könyve egyben társadalomkritika is, ami kíméletlenül leszámol azokkal a hiedelmekkel, amelyek nem egy esetben inkább megnehezítették és mind a mai napig megnehezítik az életünket. Ilyen módon ez a vaskos mű minden olyan olvasó számára kötelező olvasmány lehetne, aki felelősen gondolkodik az emberiség jövőjéről és nem elégszik meg azokkal az egyszerű magyarázatokkal, amelyeket a politikusok, áltudósok és más sarlatánok nyújtanak pusztán azért, hogy megnyugtassák a lelkiismeretünket.

Majláth Ronald

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK