"Az iskolában, az egyetemen és a munkahelyen, egyre gyorsabb alkalmazkodásra kényszerítve, agyunk tanulási algoritmusaival zsonglőrködünk. Csakhogy ezt intuitív módon tesszük, anélkül, hogy valaha is megtanultuk volna, hogyan kell tanulni! Senki sem magyarázta el nekünk azokat a szabályokat, amelyek alapján agyunk az emlékezetbe vés és megért dolgokat, vagy éppen ellenkezőleg, felejt és téveszt. A könyv végére érve, remélem, sokkal többet tud majd az olvasó saját tanulási folyamatairól." (Forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből, kiemelések tőlem).

A Typotex ajánlójából: "Az elmúlt harminc évben jelentős előrelépés történt az agy rugalmasságának és a tanulás alapjainak megértésében. Agyunk születésünktől fogva olyan tehetséggel rendelkezik, amelyet még a legjobb mesterségesintelligencia-szoftver sem képes utánozni: ez a tanulás hatékonysága. Ez a figyelemre méltó képesség pedig tovább fokozható az iskoláztatással. Az oktatás megsokszorozza agyunk amúgy is jelentős képességeit - de lehet-e javítani rajta? (Ezek Dehaene felvetései a könyvben. - OP) Dehaene francia agykutató, kognitív pszichológus. Segít megértenünk a szabályokat, amelyek alapján agyunk memorizál és megért, vagy épp felejt és téveszt. Multidiszciplináris nézőpontból mutatja be gyerekek és felnőttek tanulási folyamatait, felhasználva a kognitív tudományokból, a neurobiológiából, a mesterséges intelligencia- és az oktatás kutatásából eredő adatokat. E könyv segítségével beható ismereteket szerezhetünk tanulási folyamatainkról, hogy agyunk lehetőségeit és saját kognitív működésünket alaposabban megismerjük és kihasználjuk."

Eredeti címe: "Tanulni! Az agy képességei, a gépek kihívása." Az angol kiadásé borulátóbb - vagy realistább?: "Hogyan tanulunk: miért jobb az agy ebben, mint bármilyen gép .... jelenleg."
Goodreads: "Megvilágító erejű elmélyülés az agyunk tanulási képességeire vonatkozó legújabb tudományos felfedezésekbe, s a gépek potenciáljába."

A mondandó íve: "A Mi a tanulás? c. első részben a tanulás jelenlegi elméleteit tekintjük át, figyelembe véve azok konkrét megvalósítását a számítógépekben. Ez alkalmat kínál arra is, hogy meghatározzuk, mit jelent a tanulás. • A Hogyan tanul az agyunk? részben az emberi csecsemő fölé hajolunk; igazi kis tanulógép, akit gyakran utánzunk, de soha nem érünk fel vele. Ebben a statisztikus gépben (ez az elme működésére utal - OP) a veleszületett és a tanult kombinálódik egymással. Az eredmény egy jól szervezett és formálható rendszer, amely képes az önjavításra agykárosodás esetén, valamint az agyi hálózatok újrahasznosítására olyan készségek elsajátítása érdekében, mint például az olvasás vagy a matematika művelése. • A tanulás négy pillére c. részben néhány olyan trükköt ismertetek, amelyek agyunkat a tanulás ma ismert leghatékonyabb eszközévé teszik. Négy alapvető mechanizmus nagymértékben módosíthatja tanulási képességünket. (Ezeket bemutatja - OP) • Következtetés: A tanulás újragondolása az idegtudományok fényében."

Machina docens? "Jósolni nagyon nehéz, különösen ami a jövőt illeti." (Niels Bohr). Dehaene kemény véleményt mond: "A mesterséges intelligencia közelmúltbeli sikerei azt sugallhatják: végre rájöttünk, hogyan lehet utánozni az emberi tanulást és intelligenciát a gépekben - annyira, hogy néhány önjelölt próféta szerint a gépek hamarosan megelőznek minket. Semmi sincs távolabb a valóságtól." Egész fejezetet szentel az alapos, elemzésekkel és hivatkozásokkal sokfelől alátámasztott kifejtésnek. Van azonban ebben egy kulcsfontosságú alcím: "Mi az, ami egyelőre hiányzik a mesterséges intelligenciából?" Kulcsfontosságú itt az "egyelőre".

Minden prognózis alapja, hogy jól értsük a mechanizmusokat, amelyek a kérdéses dolgot alakítják. "A jelenlegi mesterséges neurális hálózatok nem képesek reprezentálni azokat a mondatokat, képleteket, szabályokat és elvont elméleteket, amelyekkel a Homo sapiens agya a világot modellezi. Van valami mélyen emberi, ami nem lelhető fel más állatfajok agyában, és amit a kortárs idegtudomány sem tudott még megfejteni - fajunk valódi szingularitása." Itt azonban okunk van elgondolkodni. "Homo docens Ha egyetlen szóval kellene összefoglalnom fajunk különleges tehetségét, a »tanulás« főnevet választanám. Nem egyszerűen Homo sapiensek vagyunk, hanem Homo docensek, mert amit a világról általában tudunk, annak nagy része nem adott a számunkra: a környezetünktől vagy a körülöttünk lévő személyektől tanultuk meg." A megismerhető technológiák exponenciálisan gyorsuló fejlődését tekintve ki tudhatja, mikor jön el a Machina docens, az öntanuló, önfejlesztő mesterséges intelligenciának az a fejlett változata, amely már képes önerőből túllépni az ember által beletáplált képességeken és fékeken? "Az iskola mint találmány azzal, hogy az összes emberi társadalomban jelen lévő informális oktatást rendszerbe foglalta, megtízszerezte agyi potenciálunkat." Mi lesz, ha a fejlett mesterséges intelligenciák a mindenek internetjén együttműködve sokszorozzák meg tanulási képességeiket és gyarapítják a felhalmozott tudásukat, mentesen az emberi féltékenységtől, érdekektől, versengéstől?