Az ​elmúlt harminc évben jelentős előrelépés történt az agy rugalmasságának és a tanulás alapjainak megértésében. Agyunk születésünktől fogva olyan tehetséggel rendelkezik, amelyet még a legjobb mesterségesintelligencia-szoftver sem képes utánozni: ez a tanulás hatékonysága. A csecsemők gyorsabban és mélyebben tanulnak, mint a mai legerősebb gépek. Ez a figyelemre méltó képesség pedig tovább fokozható az iskoláztatással. Az oktatás megsokszorozza agyunk amúgy is jelentős képességeit – de lehet-e javítani rajta? Stanislas Dehaene francia agykutató, kognitív pszichológus segít megértenünk azokat a szabályokat, amelyek alapján agyunk memorizál és megért, vagy éppen ellenkezőleg, felejt és téveszt. Multidiszciplináris nézőpontból – felhasználva a kognitív tudományokból és a neurobiológiából, valamint a mesterséges intelligencia és az oktatás kutatásából eredő adatokat – mutatja be gyerekek és felnőttek tanulási folyamatait. E könyv segítségével beható ismereteket szerezhetünk (intuitív) tanulási folyamatainkról, hogy agyunk lehetőségeit és saját kognitív működésünket alaposabban megismerjük és kihasználjuk.

Érdekes és sok szempontból nagyon fontos kérdés, hogy hogyan tanul az emberi agy, milyen tanulási modelleket használ, sokszor ezeket egyszerre, keverve, és miért képes ennyire hatékonyan új ismereteket elsajátítani. Körülnézve a világban amúgy egyre biztosabb vagyok benne, hogy sokan képesek agy nélkül is létezni. Nos, ez a könyv nem nekik szól.

Nem nekik szól, mert úgy ismeretterjesztő és közérthető, hogy közben mégis épít egy alapra, bizonyos tudásra, amit feltételez a szerző, hogy megvan már az érdeklődő olvasónak. És ha ez megvan: 2017-ben olvastam utoljára ennyire magával ragadó, érdekfeszítő, izgalmas és gondolatébresztő tudományos ismeretterjesztőt az agyról. Olvastam azóta is néhányat, amelyek szintén jók, sőt, sokszor művésziek, szépirodalmiak is, de mégis ezt a fajta izgatottságot nem hozták, amit ez a könyv, alig tudtam letenni. Főleg azért, mert olyan dologról szól, amiről nem olvastam előtte sokat: az agy tanulási módszereiről és ennek lehetséges lemodellezéséről.

A mai modern képalkotó berendezéseknek hála olyan szintű betekintést nyerünk az agyba és annak működésébe, amilyet eddig soha. Még mindig rengeteg homályos folt van a témában, de egyre tisztábban látunk, és ezen eljárások és kísérletek sok több évtizedes pszichológiai kísérletet megmagyarázhatnak, esetleg átértelmezhetnek, és aktív működés közbeni képet mutatnak az agyról és arról, milyen biokémiai folyamatok zajlanak le éppen. Ezeket a folyamatokat gépekre, AI-ra lemodellezni egyelőre nem tudjuk, és ezek sokfélesége adja az emberi agy különlegességét. A kötet tökéletesen használható arra is, hogy megpróbáljuk újramodellezni a tanítási módszereinket, hiszen bemutatja a csecsemőkori és gyermekkori agy tanulási folyamatait is. Ezeket az ismereteket nem dobhatjuk el csak úgy, és nem ragaszkodhatunk évszázados, sokszor rossz, káros, emberellenes és a tudás átadására alkalmatlan oktatási módszerekhez és rendszerekhez - de ez megint egy más, messzire vivő téma.

A modellek mellett az agy működésének egy-egy szeletét is leírja, bemutatva, hogy a jelenlegi AI rendszerek működése miben más, és hogy bizonyos folyamatokat miért nem tudtak még lemodellezni. Az emberi agy rendkívül rugalmas és alkalmazkodó, és a szerkezeti és biokémiai változásai sem permanensek. Érdekes betekintést kapunk a neurobiológia világába, sok példával, kísérlettel illusztrálva, illetve ezeket megmagyarázva.

Stanislas Dehaene 1965-ben született a francia Roubaix-ben, matematika szakon kezdte tanulmányait Párizsban, mesterfokozatát alkalmazott matematikából és számítástechnikából szerezte meg. Jean-Pierre Changeux: L'Homme neuronal c. könyvének hatására fordult az idegtudomány felé. Deheane kísérleti pszichológiából írta a disszertációját, majd kutatói állást kapott az INSERM-nél a Kognitív tudomány és Pszicholingvisztikai Laboratóriumban. 1992-94 között az Oregoni Egyetemen folytatta kutatásait, majd visszatérve Franciaországba saját kutatócsoportot alapított. 2005-ben a Collège de France Kísérleti Pszichológia vezetőjévé választották. Több könyv szerzője, ezek közül a Számérzék jelent meg magyarul, illetve ez a kötet, A rugalmas agy címmel. A könyvet Jakabffy Éva és Jakabffy Imre fordításában a Typotex Kiadó jelentette meg. Hadd méltassam egy percre a fordítást is: gördülékeny, szórakoztató és érthető, de tudományosan is megállja a helyét, a szakkifejezések szerepelnek benne magyarul, latinul és angolul is, igényes és érthető szövegben.