Napjainkban az egyik legmerészebb műfaj a várható fejlődés
tudományos igényű prognosztizálása - különösen az információs társadalom
technológiai távlatait illetően. Erről szól ez a 821 oldalas, a tartalmában még
inkább hatalmas kötet.
1999 végén rendkívül tanulságos, bár módfelett drága leckét kaptunk abból,
milyen nagy szerepet tölt be az informatika életünk szinte minden területén. Ez
volt a híres Y2K - más néven millennium bug - probléma, azaz a feltevés, hogy az
év végén bekövetkező dátumváltás miatt felborulhat a számítógépek működése, s
velük minden, amit e gépek vezérelnek. Visszatekintve, nem tűnik alaptalannak
azt mondanunk, hogy e probléma felvetése zseniális marketing-hadművelet volt,
hiszen megteremtettek általa egy új keresletet, jelesül a fenyegető katasztrófa
kivédésére alkalmas megoldások iránti igényt, és ügyes piaci szereplők
feltehetően nem keveset kerestek annak kielégítésével. Arra azonban nagyon
hasznos volt az egész, hogy tudatosuljon bennünk, milyen riasztó mértékben
függünk már az informatika alkalmazásaitól, milyen mélyen beépültek azok a
gazdasági- a köz- és a személyes életünkbe.
|
S maradva a bankszakmánál, aligha kíván különösebb érvelést annak belátása,
hogy a mai banküzem kivédhetetlenül függ az informatikai rendszereinek
működésétől. Ez nem baj, ez egyszerűen csak tény, amellyel együtt kell élni,
hiszen a modern banküzem számos funkcióját, szolgáltatását csak az informatika
teheti lehetségessé és/vagy kellően hatékonnyá.
Az Y2K csak egy megvilágosító erejű betekintés volt, a banküzem pedig csupán
egy a vég nélkül sorolható példák közül. Már a munka-, a háztartási és a
használati eszközeink nagy részét is informatikai eszközök működtetik,
telefonnal fizetünk a parkolásért, s még a gyógyszereink nagy részét sem tudja
kiadni a patika számítógép nélkül. Az már a ló túlsó oldala - és igen kevéssé
ügyfélbarát -, hogy fontos banki szolgáltatásokat sem tud igénybe venni, akinek
nincs mobiltelefonja.
Ha belegondolunk, milyen rövid idő alatt állt elő ez a helyzet, méginkább
adódik a következtetés: rendkívül bátor vállalkozás napjainkban felelősségteljes
prognózist - vagy akárcsak becslést - készíteni arra, hogyan alakulnak az
információs társadalom technológiai távlatai, hiszen nemcsak a fejlődés
sebessége igen nagy ezen a téren, hanem a gyorsulása is mind nagyobb. Az ipari
használatra alkalmas tranzisztort 1947-ben találták fel. A hatvanas évek közepén
a polgári célú, az akkori csúcstechnikát képviselő IC-elemekben egyetlen elemi
áramkör volt, centiméteres tokban. A számítógép terem nagyságú volt, a
programokat úgy írták, hogy várhatóan lefussanak, mielőtt a gép meghibásodik. Az
első polgári felhasználásra könnyen megszerezhető személyi számítógépnek, a
Commodore 64-nek a belső memóriája 64 kB volt, a sebessége 1 MHz, a külső
tárolója kezdetben szalagos magnó, majd 364 kB kapacitású floppy lemez. Pár
évtizede még a hagyományos telefonvonal átviteli sávszélessége 3,4 kHz volt,
Budapesten 1999 végén cserélték le az utolsó elektromechanikus
(Rotary-rendszerű) telefonközpontot, s a mobiltelefonok megjelenése előtt, a
kapacitáskorlátok miatt sokan évekig - vagy még tovább - vártak arra, hogy
bevezessék hozzájuk a telefont. Alig 20-25 éve zsebszámológépeink túlnyomó része
kevéssel tudott többet a négy alapműveletnél, s legfeljebb pár tucat telefonszám
tárolásánál. Tegyük ezt a mai infokommunikációs eszközeink és alkalmazásaink
mellé, s látjuk, milyen merész és hatalmas feladat felbecsülni az információs
társadalom további technológiai távlatait, és ehhez extrapolálni az idáig vezető
fejlődési utakat, trendeket.
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács 2005-ben indította Az
Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) projektet, hogy az
információs társadalom magyarországi jövőjével kapcsolatos elemző-tervező
tevékenységeket az infokommunikációs technológiák előrelátható alakulásáról
szóló jövőkép bemutatásával támogassa, különös tekintettel a 2010-es évek
Magyarországára várhatóan hatással lévő tényezőkre. E kötet az ennek keretében
készült tanulmányok 2008-ban aktualizált gyűjteményét tartalmazza, és az
információtechnológia - jelen pillanatban előrelátható - jövőjébe, várható
hatásaiba enged bepillantást.
Jellemzésül néhány a felvázolt keretfeltételek közül:
-
A számítógépek és az adatátviteli vonalak teljesítményei olyan nagyok
lesznek, hogy gyakorlatilag már nem korlátozzák a megoldandó feladatok méreteit.
-
Teljessé válik az eszközök összekapcsolása, és nem lesznek elszigetelten
működő számítógépek.
-
Az információfeldolgozás és az adatátvitel lehetőségei megtestesülnek az
emberek környezetének eszközeiben (egyebek között a háztartási berendezésekben,
a járművekben; a különféle érzékelő eszközökben).
-
Az informatikai rendszerek működése egyre több intelligens vonást mutat.
-
A rendszerekben a szolgáltatások különböző fajtáinak előállítása válik
meghatározóvá, és a felhasználók egyre inkább szolgáltatásokat vásárolnak, a
termékeket pedig csupán azok hordozójának tekintik, és ekként értékelik.
-
Az infokommunikációs rendszerek fokozott mértékben támogatják az emberek
együttműködésének különböző formáit.
Könnyű átlátni, hogy mindezek olyan változásokat hoznak, amelyek révén az
informatika a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben, közvetlenül és igen
erőteljesen betüremkedik mindenki életébe, természetesen a cégekébe,
intézményekébe, szervezetekébe is. Ezek egyszerre ígéretesek és fenyegetőek, és
az informatikát mindenki személyes ügyévé teszik. Ezért e tanulmánykötet
mindenkihez szól, aki tudni akarja, hogy mai ismereteink szerint várhatóan
milyen lesz a holnap világa.
Sokatmondó tanulmánycímek a felhasználási területek és távlatok
érzékeltetésére a kötetből:
• Korlátlan sávszélesség és számítási teljesítmény; • Biológia és IT
kölcsönhatásai; • Nanoelektronika; • Plasztronika [*A plasztronika fogalma olyan
elektronikai és optoelektronikai áramköri elemeket ölel fel, amelyek alapvetően
szerves molekulákból épülnek fel. A nanoelektronikával együtt olyan újszerű
alkalmazások lehetőségét jelenti, amelyek messze túlhaladnak a merészebb sci-fi
írók jóslatain is]; • Az internet jövője; • Az IP-alapú televíziózás [*ahol az
IP az internetet jelenti]; • Rádiófrekvenciás azonosítás (és ami utána
következik); • Rugalmas ember-gép kapcsolatok; • IKT-implantátumok, az
ember-számítógép kommunikáció távlatai [*Az IKT-implantátumok olyan információs
és kommunikációs eszközöket jelentenek, amelyek az emberi testbe ültetve
működnek!]; • Személyazonosítási technikák; • Közműszerű IT-szolgáltatás; •
Szolgáltatásalapú alkalmazások [*Egy jellemző részlet az előrejelzésből: Az
egyedi üzleti igényeket kielégítő alkalmazások létrehozásának módja radikálisan
átalakul. Az egyedi szoftverfejlesztés helyébe mindinkább már meglévő
komponensek, rendszerek megfelelő összeépítése, integrálása lép, s ebben a
programozót az üzletet értő IT-közvetítő, azaz az ún. integrációs bróker váltja
fel]; • A privát szférát erősítő technológiák; • Ágensalapú technológiák; •
Jelentésalapú technológiák; • Üzleti intelligencia; • Autonóm mobil robotok; • A
web 2.0 jelenség (és ami mögötte van); • A tartalom-előállítás és -megosztás
kollektív módszerei; • A peer-to-peer megoldások elterjedése és hatásuk a
tartalomiparra [*A tartalomipar gazdasági jelentőségének robbanásszerű bővülését
tapasztalhatjuk. A prognózis itt azzal foglalkozik, hogy tovább terjednek az
olyan megoldások, amelyek a különböző gépeken tárolt információk, valamint az
információfeldolgozási kapacitások kölcsönös felhasználására támaszkodnak, és
mindezek új üzleti modelleket, valamint jogi szabályozásokat eredményeznek a
tartalomiparban]; • Online közösségi játékok; • Intelligens otthon; •
Vállalati-irodai munkavégzés.
A komoly, tudományos elemzéseket adó könyvek közreadásában kétségkívül a
Typotex az egyik legjobb honi kiadónk. Ezt ez a kötet is fényesen igazolja. S ha
e jövőkép némely elemétől csaknem úgy érezzük magunkat, mint egy Augustus-kori
római a mai Time Square-en, ezt vegyük inkább ígéretesnek, mintsem ijesztőnek.
[*A cikk szerzőjének megjegyzései - a szerk.]