Napjainkban az egyik legmerészebb műfaj a várható fejlődés tudományos igényű prognosztizálása - különösen az információs társadalom technológiai távlatait illetően. Erről szól ez a 821 oldalas, a tartalmában még inkább hatalmas kötet.

S maradva a bankszakmánál, aligha kíván különösebb érvelést annak belátása, hogy a mai banküzem kivédhetetlenül függ az informatikai rendszereinek működésétől. Ez nem baj, ez egyszerűen csak tény, amellyel együtt kell élni, hiszen a modern banküzem számos funkcióját, szolgáltatását csak az informatika teheti lehetségessé és/vagy kellően hatékonnyá.

Az Y2K csak egy megvilágosító erejű betekintés volt, a banküzem pedig csupán egy a vég nélkül sorolható példák közül. Már a munka-, a háztartási és a használati eszközeink nagy részét is informatikai eszközök működtetik, telefonnal fizetünk a parkolásért, s még a gyógyszereink nagy részét sem tudja kiadni a patika számítógép nélkül. Az már a ló túlsó oldala - és igen kevéssé ügyfélbarát -, hogy fontos banki szolgáltatásokat sem tud igénybe venni, akinek nincs mobiltelefonja.

Ha belegondolunk, milyen rövid idő alatt állt elő ez a helyzet, méginkább adódik a következtetés: rendkívül bátor vállalkozás napjainkban felelősségteljes prognózist - vagy akárcsak becslést - készíteni arra, hogyan alakulnak az információs társadalom technológiai távlatai, hiszen nemcsak a fejlődés sebessége igen nagy ezen a téren, hanem a gyorsulása is mind nagyobb. Az ipari használatra alkalmas tranzisztort 1947-ben találták fel. A hatvanas évek közepén a polgári célú, az akkori csúcstechnikát képviselő IC-elemekben egyetlen elemi áramkör volt, centiméteres tokban. A számítógép terem nagyságú volt, a programokat úgy írták, hogy várhatóan lefussanak, mielőtt a gép meghibásodik. Az első polgári felhasználásra könnyen megszerezhető személyi számítógépnek, a Commodore 64-nek a belső memóriája 64 kB volt, a sebessége 1 MHz, a külső tárolója kezdetben szalagos magnó, majd 364 kB kapacitású floppy lemez. Pár évtizede még a hagyományos telefonvonal átviteli sávszélessége 3,4 kHz volt, Budapesten 1999 végén cserélték le az utolsó elektromechanikus (Rotary-rendszerű) telefonközpontot, s a mobiltelefonok megjelenése előtt, a kapacitáskorlátok miatt sokan évekig - vagy még tovább - vártak arra, hogy bevezessék hozzájuk a telefont. Alig 20-25 éve zsebszámológépeink túlnyomó része kevéssel tudott többet a négy alapműveletnél, s legfeljebb pár tucat telefonszám tárolásánál. Tegyük ezt a mai infokommunikációs eszközeink és alkalmazásaink mellé, s látjuk, milyen merész és hatalmas feladat felbecsülni az információs társadalom további technológiai távlatait, és ehhez extrapolálni az idáig vezető fejlődési utakat, trendeket.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács 2005-ben indította Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) projektet, hogy az információs társadalom magyarországi jövőjével kapcsolatos elemző-tervező tevékenységeket az infokommunikációs technológiák előrelátható alakulásáról szóló jövőkép bemutatásával támogassa, különös tekintettel a 2010-es évek Magyarországára várhatóan hatással lévő tényezőkre. E kötet az ennek keretében készült tanulmányok 2008-ban aktualizált gyűjteményét tartalmazza, és az információtechnológia - jelen pillanatban előrelátható - jövőjébe, várható hatásaiba enged bepillantást.

Jellemzésül néhány a felvázolt keretfeltételek közül:

• A számítógépek és az adatátviteli vonalak teljesítményei olyan nagyok lesznek, hogy gyakorlatilag már nem korlátozzák a megoldandó feladatok méreteit.

• Teljessé válik az eszközök összekapcsolása, és nem lesznek elszigetelten működő számítógépek.

• Az információfeldolgozás és az adatátvitel lehetőségei megtestesülnek az emberek környezetének eszközeiben (egyebek között a háztartási berendezésekben, a járművekben; a különféle érzékelő eszközökben).

• Az informatikai rendszerek működése egyre több intelligens vonást mutat.

• A rendszerekben a szolgáltatások különböző fajtáinak előállítása válik meghatározóvá, és a felhasználók egyre inkább szolgáltatásokat vásárolnak, a termékeket pedig csupán azok hordozójának tekintik, és ekként értékelik.

• Az infokommunikációs rendszerek fokozott mértékben támogatják az emberek együttműködésének különböző formáit.

Könnyű átlátni, hogy mindezek olyan változásokat hoznak, amelyek révén az informatika a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben, közvetlenül és igen erőteljesen betüremkedik mindenki életébe, természetesen a cégekébe, intézményekébe, szervezetekébe is. Ezek egyszerre ígéretesek és fenyegetőek, és az informatikát mindenki személyes ügyévé teszik. Ezért e tanulmánykötet mindenkihez szól, aki tudni akarja, hogy mai ismereteink szerint várhatóan milyen lesz a holnap világa.

Sokatmondó tanulmánycímek a felhasználási területek és távlatok érzékeltetésére a kötetből:

• Korlátlan sávszélesség és számítási teljesítmény; • Biológia és IT kölcsönhatásai; • Nanoelektronika; • Plasztronika [*A plasztronika fogalma olyan elektronikai és optoelektronikai áramköri elemeket ölel fel, amelyek alapvetően szerves molekulákból épülnek fel. A nanoelektronikával együtt olyan újszerű alkalmazások lehetőségét jelenti, amelyek messze túlhaladnak a merészebb sci-fi írók jóslatain is]; • Az internet jövője; • Az IP-alapú televíziózás [*ahol az IP az internetet jelenti]; • Rádiófrekvenciás azonosítás (és ami utána következik); • Rugalmas ember-gép kapcsolatok; • IKT-implantátumok, az ember-számítógép kommunikáció távlatai [*Az IKT-implantátumok olyan információs és kommunikációs eszközöket jelentenek, amelyek az emberi testbe ültetve működnek!]; • Személyazonosítási technikák; • Közműszerű IT-szolgáltatás; • Szolgáltatásalapú alkalmazások [*Egy jellemző részlet az előrejelzésből: Az egyedi üzleti igényeket kielégítő alkalmazások létrehozásának módja radikálisan átalakul. Az egyedi szoftverfejlesztés helyébe mindinkább már meglévő komponensek, rendszerek megfelelő összeépítése, integrálása lép, s ebben a programozót az üzletet értő IT-közvetítő, azaz az ún. integrációs bróker váltja fel]; • A privát szférát erősítő technológiák; • Ágensalapú technológiák; • Jelentésalapú technológiák; • Üzleti intelligencia; • Autonóm mobil robotok; • A web 2.0 jelenség (és ami mögötte van); • A tartalom-előállítás és -megosztás kollektív módszerei; • A peer-to-peer megoldások elterjedése és hatásuk a tartalomiparra [*A tartalomipar gazdasági jelentőségének robbanásszerű bővülését tapasztalhatjuk. A prognózis itt azzal foglalkozik, hogy tovább terjednek az olyan megoldások, amelyek a különböző gépeken tárolt információk, valamint az információfeldolgozási kapacitások kölcsönös felhasználására támaszkodnak, és mindezek új üzleti modelleket, valamint jogi szabályozásokat eredményeznek a tartalomiparban]; • Online közösségi játékok; • Intelligens otthon; • Vállalati-irodai munkavégzés.

A komoly, tudományos elemzéseket adó könyvek közreadásában kétségkívül a Typotex az egyik legjobb honi kiadónk. Ezt ez a kötet is fényesen igazolja. S ha e jövőkép némely elemétől csaknem úgy érezzük magunkat, mint egy Augustus-kori római a mai Time Square-en, ezt vegyük inkább ígéretesnek, mintsem ijesztőnek.

[*A cikk szerzőjének megjegyzései - a szerk.]