Tulajdonképpen ezzel a személyiség- és világfelfogással áll szoros
kapcsolatban Florenszkijnél az ikon, az ikonfestészet és az ikonosztáz.
Florenszkij először is egy mindenki által tapasztalható dologból, az álmokból
indul ki: bizonyos álmokban az álomképek sorának vége egybeesik az álmon
kívülről, az empirikus világból származó külső jelenséggel-hatással (például
hanggal), amiből az orosz vallásfilozófus arra a következtetésre jut, hogy az
álomkép fordított irányba halad a kanti időfogalomhoz képest, vagyis hogy az
álom révén belépünk az imaginárius térbe, a világ ontológiai tükörképébe. Az
álomkép ennek következtében elválasztja és egyben összeköti a látható és a
láthatatlan világot, vagyis az álomkép teleologikus vagy szimbolikus jellegű.
Álom és művészet e ponton érintkezik: a művészet testet öltött álomkép, és ezen
belül is a szimbolikus művészet a képekben más, nem empirikus tapasztalatot
érvényesít, és amit létrehoz, az nem más, mint a magasabb rendű valóság.
Ha most visszatérünk az álomkép értelmezéséhez, jól látható, hogy az álomkép
és a művészet, ezen belül is az ikonfestészet hasonló szerepet tölt be: az
ikonon az ikonfestő azt konstruálja, ami nincs adva az érzéki tapasztalás
számára; az ikonosztáz pedig nem más, mint a látható és a láthatatlan világ
között húzódó határ, olyan jelenés, amely a tanúságtévők által jön létre. Az
ikon - Isten festékkel írott Neve, mely ablakot nyit az örökkévalóságra. Pavel
Florenszkij Az ikonosztáz című, mind vallásbölcseleti, mind művészetelméleti
szempontból alapvető művének magyar kiadása a könyv külsejével, borítójának
igényes megtervezésével képileg is kifejezi ezt a bonyolult viszonyt, az
ikonfestészet - Florenszkij egyik alapfogalmát használva - "konkrét
metafizikáját": a külső borítón egy pravoszláv templom hagymakupolájának
kivágott sziluettje mögül előbukkan az ikonfestészet csúcsteljesítményeként
számon tartott Andrej Rubljov-féle Szentháromság központi alakja, majd a könyv
fedelét felnyitva a belső borítón feltárul a teljes ikon gyönyörűen kivitelezett
reprodukciója, mögötte pedig Az ikonosztáz című szöveg.