Tulajdonképpen ezzel a személyiség- és világfelfogással áll szoros kapcsolatban Florenszkijnél az ikon, az ikonfestészet és az ikonosztáz. Florenszkij először is egy mindenki által tapasztalható dologból, az álmokból indul ki: bizonyos álmokban az álomképek sorának vége egybeesik az álmon kívülről, az empirikus világból származó külső jelenséggel-hatással (például hanggal), amiből az orosz vallásfilozófus arra a következtetésre jut, hogy az álomkép fordított irányba halad a kanti időfogalomhoz képest, vagyis hogy az álom révén belépünk az imaginárius térbe, a világ ontológiai tükörképébe. Az álomkép ennek következtében elválasztja és egyben összeköti a látható és a láthatatlan világot, vagyis az álomkép teleologikus vagy szimbolikus jellegű. Álom és művészet e ponton érintkezik: a művészet testet öltött álomkép, és ezen belül is a szimbolikus művészet a képekben más, nem empirikus tapasztalatot érvényesít, és amit létrehoz, az nem más, mint a magasabb rendű valóság.

Ha most visszatérünk az álomkép értelmezéséhez, jól látható, hogy az álomkép és a művészet, ezen belül is az ikonfestészet hasonló szerepet tölt be: az ikonon az ikonfestő azt konstruálja, ami nincs adva az érzéki tapasztalás számára; az ikonosztáz pedig nem más, mint a látható és a láthatatlan világ között húzódó határ, olyan jelenés, amely a tanúságtévők által jön létre. Az ikon - Isten festékkel írott Neve, mely ablakot nyit az örökkévalóságra. Pavel Florenszkij Az ikonosztáz című, mind vallásbölcseleti, mind művészetelméleti szempontból alapvető művének magyar kiadása a könyv külsejével, borítójának igényes megtervezésével képileg is kifejezi ezt a bonyolult viszonyt, az ikonfestészet - Florenszkij egyik alapfogalmát használva - "konkrét metafizikáját": a külső borítón egy pravoszláv templom hagymakupolájának kivágott sziluettje mögül előbukkan az ikonfestészet csúcsteljesítményeként számon tartott Andrej Rubljov-féle Szentháromság központi alakja, majd a könyv fedelét felnyitva a belső borítón feltárul a teljes ikon gyönyörűen kivitelezett reprodukciója, mögötte pedig Az ikonosztáz című szöveg.