Recenziók: Az ikonosztáz

Nyitóoldal / Könyvek / Művészet / Művészetelmélet / Az ikonosztáz / Recenziók

Fordította: Kiss Ilona
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 224 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-2792-40-8
Témakör: Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 1885 Ft

KOSÁRBA

Csomagban még olcsóbb!

Az ikonosztáz

Pavel Florenszkij

Fordította: Kiss Ilona

Ugrás a recenziók listájához

Ikonteológiai alapvetés

Litera

2006.05.17

Pavel Florenszkij emlékest

„…Isten létének filozófiai bizonyítékai közül legmeggyőzőbben éppen az hangzik, amiről a tankönyvek még csak említést sem tesznek, s ami körülbelül az alábbi szillogizmusban adható meg:

»Rubljov Szentháromsága létezik,

tehát létezik Isten. «…”

Pavel Florenszkij ikonteológiai alapvetése életében nem jelenhetett meg, az utóbbi évtizedekben azonban felfedezték, és a világ számos nyelvére lefordították (rövidített változatát 1988-ban adták ki magyarul a Corvina Kiadó jóvoltából). Nemrégiben a mű az 1994-es első orosz kritikai kiadás alapján, teljes és javított változatban megjelent a Typotex Kiadónál (Pavel Florenszkij, Az ikonosztáz, fordította Kiss Ilona, utószó Szilágyi Ákos, 2006).

A mű megjelenése alkalmából tegnap (május 16-án, délután 16 órai kezdettel) kiállítás nyílt a budapesti Orosz Kulturális Központban (1062 Budapest Andrássy út 120.) a kiállító intézmény, a moszkvai Magyar Kulturális Központ és a moszkvai Pavel Florenszkij Múzeum szervezésében.

A kiállításon „Ablak az Isteni szépség világába: Pavel atya arca és arculata” címmel bemutatták Maria Luksina-Gyomina, Florenszkij leszármazottjának Pavel Florenszkij arcképeiből festett műveit, Lukija Luksina-Salamberidze, szintén Florenszkij leszármazottjának festményciklusát „Evangéliumi motívumok” címmel, valamint egy „Filmesszé”-t Pavel Florenszkij rendkívüli személyiségéről, tragikus sorsának motívumairól

A megnyitón résztvett Dr. Gulyás Kálmán, egyházügyekért felelős címzetes államtitkár, Mariha Luksina-Gyomina, orosz festőművésznő, Ruzsa György, művészettörténész és Szilágyi Ákos, költő, esztéta.

A kiállítás megnyitóját beszélgetés követte az orosz gondolkodó életéről, filozófiájának a magyar szellemi életre gyakorolt hatásáról, a magyar művészettörténetben és esztétikai gondolkodásban elfoglalt helyéről.

Pavel Florenszkij teológus, univerzális tudós, író és költő volt. Sokoldalúsága miatt „orosz Leonardó”-nak is nevezik. Az ortodox egyház szentté avatását tervezi. 1933-ban tartóztatták le. Tíz év munkatáborra ítélték, a Távol-Keletre szállították, majd kísérleti kutatóállomáson hasznosították tudását. 1937-ben váratlanul a szolovki büntetőtáborba vitték, ahol kivégezték.

http://www.litera.hu/object.529d45de-85dd-4158-b87f-b4c262360ea0.ivy