Pavel Florenszkij emlékest
„…Isten létének filozófiai bizonyítékai közül legmeggyőzőbben éppen az hangzik, amiről a tankönyvek még csak említést sem tesznek, s ami körülbelül az alábbi szillogizmusban adható meg:
»Rubljov Szentháromsága létezik,
tehát létezik Isten. «…”
Pavel Florenszkij ikonteológiai alapvetése életében nem jelenhetett meg, az utóbbi évtizedekben azonban felfedezték, és a világ számos nyelvére lefordították (rövidített változatát 1988-ban adták ki magyarul a Corvina Kiadó jóvoltából
). Nemrégiben a
mű az 1994-es első orosz kritikai kiadás alapján, teljes és javított változatban megjelent a
Typotex Kiadónál (Pavel Florenszkij,
Az ikonosztáz, fordította Kiss Ilona, utószó Szilágyi Ákos, 2006)
.
A mű megjelenése alkalmából tegnap (május 16-án, délután 16 órai kezdettel) kiállítás nyílt a budapesti
Orosz Kulturális Központban (1062 Budapest Andrássy út 120.) a kiállító intézmény, a moszkvai
Magyar Kulturális Központ és a moszkvai Pavel Florenszkij Múzeum szervezésében.
A kiállításon „Ablak az Isteni szépség világába: Pavel atya arca és arculata” címmel bemutatták Maria Luksina-Gyomina, Florenszkij leszármazottjának Pavel Florenszkij arcképeiből festett műveit, Lukija Luksina-Salamberidze, szintén Florenszkij leszármazottjának festményciklusát „Evangéliumi motívumok” címmel, valamint egy „Filmesszé”-t Pavel Florenszkij rendkívüli személyiségéről, tragikus sorsának motívumairól
A megnyitón résztvett Dr. Gulyás Kálmán, egyházügyekért felelős címzetes államtitkár, Mariha Luksina-Gyomina, orosz festőművésznő, Ruzsa György, művészettörténész és Szilágyi Ákos, költő, esztéta.
A kiállítás megnyitóját beszélgetés követte az orosz gondolkodó életéről, filozófiájának a magyar szellemi életre gyakorolt hatásáról, a magyar művészettörténetben és esztétikai gondolkodásban elfoglalt helyéről.
Pavel Florenszkij teológus, univerzális tudós, író és költő volt. Sokoldalúsága miatt „orosz Leonardó”-nak is nevezik. Az ortodox egyház szentté avatását tervezi. 1933-ban tartóztatták le. Tíz év munkatáborra ítélték, a Távol-Keletre szállították, majd kísérleti kutatóállomáson hasznosították tudását. 1937-ben váratlanul a szolovki büntetőtáborba vitték, ahol kivégezték.
