
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 280 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9548-99-2
Témakör: Művészetelmélet
Eredeti ár: 2800 Ft
Webshop ár: 2100 Ft
KOSÁRBA
Nem fejszével borongunk az erdőben
Szegedy- Maszák Mihály: Kubla kán és Pickwick úr
Anglia a kései XVIII. és a korai XIX. században
Amikor Hegel, Fichte és Hölderlin a tübingeni konviktusban a francia
forradalmat megünnepelve májusfát állítottak, tudták-e, hogy újromantikusok
voltak? És tudták-e, hogy milyen sokrétű terepre érnek?
A romantika időszakában az ember az erdőbe nem fejszével ment, hanem sétált. A
holland tudó elegáns könyvében arra tesz kísérletet, hogy romantika paradigmáit
jelenünkbe kimutassa, az már habcsók a tortán, hogy a felvilágosodás
észkultusza sem nélkülözhette azt. A vándorlovagok kihaltak, de a romantika nem
http://romantika.lap.hu/
A romantika előzményei Angliában jelentkeztek a legkorábban. Az angol irodalmi
fejlődés sajátosságaiból fakad ez a korai romantikus eszménykibontakoztatás,
mivel egy belső folytonosságot biztosító törvényszerűség figyelhető meg az
angol irodalom fejlődésében, illetve nem jelent meg a klasszicizmusnak a múlt
örökségét megcsonkító formája. Nem kellett mindent elvetni, és újra kezdeni. A
XVIII. Században Anglia a legfejlettebb európai országgá vált. Egyedül (1776-
82) az amerikai függetlenségi harc befolyásolta az angolok sorsát, de ennek a
hatása kevésbé volt érezhető a lakosság mindennapi életében. Anglia népessége
(majdnem) kétszeresére nőtt. A lakosság sokasodása szükségképp előidézte az
olvasóközönség átrendeződését. Hartley: „a vallás és tudomány szentszövetsége
uralkodott a szellemi élet felett” Az új vallás egyszerűbb volt a réginél,
bárki számáras érthető volt. A metodisták1 egyszerű himnuszokat adtak a
gyülekezet kezébe. Az új vallási törekvéseknél erősebben befolyásolta az
irodalmat a mezőgazdasági és ipari forradalom. A közlekedés javulása
megélénkítette a társadalmi érintkezést. Anglia fejlődésében sötét foltnak
nevezhető a rabszolga— kereskedelem. A híres lancashirei szövetipar
ösztönzőjévé (ruhaneműért rabszolgát vettek) vált a rabszolga— kereskedelem. Az
új gyarmatok is bekapcsolódtak az ipari forradalom által irányított
változásokba.
Egyre szélesebb rétegeknek nyílt alkalma a művelődésre, s ez magától értetődően
számottevő haladást jelentett. 1740-ben megalapították az első
kölcsönkönyvtárat, 1775-ben már 150 londoni és ugyanennyi vidéki kiadó-
könyvárus működött. A XVIII. Században feltűnt a nyomtatott újság; négy oldalán
híreket, cikkeket, verseket s hirdetéseket közölt. 1795-ben a The Times még
előfizetéses rendszerben működött, akár a könyvek kiadása. A magas művészet szembefordult
azzal a társadalommal, amely a korábbinál alacsonyabb rangot tulajdonított
neki, az újságok miatt.
1726-ban jelenik meg James Thomson Tél című költeménye, egyszerre következménye
és oka is, hogy az új városok miatt a művészek figyelme a természetféle
terelődik.
SKÓCIA gyors fejlődésnek indul 1746 után ( véget érnek a Stuart- ház
visszahozatalára tett kísérletek) A bölcselő Hume, a közgazdász Adam Smith, a
regényíró Smollett, az életrajzíró Boswell, majd Burns és Scott neve jelzi,
hogy jelentős kultúrát hozott létre.
Az angol romantika viszonylagos rövidségét nemcsak a romantika lényegével és az
alkotók rövid életével lehet összefüggésbe hozni, hanem társadalmi, sőt
politikai tényezőkkel is, mint ahogyan az angol klasszicizmusnak és az
érzékenység kultuszának, sőt a korai romantikának az együttélését sem
egyszerűen az alkotó kezdeményezés hiányára vezethetjük vissza, hanem arra is,
hogy a XVIII. században Angliában békés fejlődés ment végbe.
Az angol romantika kialakulását zaklatott időszak követte. 1793 és 1815 között
a szigetország helyzete a francia háborúk függvényévé vált. Elzárták Angliát az
európai gabonától. A háború alatt a városi szegénység éhezett, Waterloo után a
vidéki kisgazdák jutottak csődbe. Nőttek a társadalmi különbségek. A brit hajóhad
a brit- szigetek számára tökéletes védelmet biztosított. Ezzel magyarázható,
hogy Jane Austen regényeiben nem esik szó a „korzikairól”. Thackeray
szemléletes képet ad a Hiúságok vásárában arról, hogy milyen kockázatossá válik
az üzleti élet. Elbeszéli az Osborne család gyors meggazdagodását és az idősb
Sedley hirtelen elszegényedését.
Az írók többsége csak a jogi egyenlőség szabadelvű eszméjével azonosította
magát. A francia háborúk alatt az angolok nemzeti érzésükkel voltak elfoglalva,
így csakis Waterloo után került sor társadalmi mozgalomra. Ekkor azonban
előtérbe kerültek a hosszú ideig visszafojtott indulatok.
Az urbanizálódás következtében régi foglalkozások tűntek el. Sokan kiköltöztek
Amerikába. Jellegzetes társadalmi réteg formálódott azokból a parasztokból,
akik a városba települve gyökértelennek érezték magukat. →[Wordsworth: A
szegény Susan álmodozása: Címszereplője, ki a városi utcasarkon,
elárvultságában a vidék csendjébe s magányába képzeli magát.]
A városok túlnépesedését még egy okkal lehet magyarázni, a nagy arányú ír
bevándorlással. Shelley az 1810- es évek második felében röpiratokban és
versekben buzdította az íreket forradalomra, de nézetei visszhangtalanul
maradtak az angol társadalomban. Annyi bizonyos, hogy az Oliver Twist- ben
leírt nyomornegyedek létrejöttéhez a parasztok városba költözése mellett az
írek bevándorlása is hozzájárult. →[alacsony bérek, éhínség, munkanélküliség]
1811-12- ben a „ludditák” mozgalmat szervezetek e helyzet megváltoztatására.
„Ludd- király”- ként emlegették vezetőjüket. 1812-ben a katonák lelőtték egy
csoportjukat, egy Horsfall nevű megrémült gyáros kérésére, valószínűleg meghalt
a „Ludd- király” is. Róluk írja Charlotte Bronte a Shirley (1849) regényét.
1819 Peterloo az újabb összeütközés (St. Peter's Fields).
A XIX század első két harmadában a nők helyzete mit sem változott, ezzel
magyarázható, hogy az Üvöltő szelek, közelebb áll a romantikához, mint a
realizmushoz.
Az angol romantika előzménye
1715 körül a klasszicizmus, 1800 körül a romantika az elsődleges irányzat.
Mi az érzékenység?
Locke-nál érzékelő képességet jelentett. A későbbiekben az érzékenység:
különleges fogékonyság, sőt az alkotó képesség neve lett. Nem tekinthető sem,
utóklasszikának, sem előromantikának. Az érzékenység kultuszának alkotói
olyanokra is vállalkoztak, amire csak későbbi irányzatok (szecesszió,
avantgarde). Pl.: Smart gondolatritmusa, Sterne regényformai és Blake verstani
újításai. Különösen a versbeszéd ment át lassú, de alapvető változáson. Az
olvasóközönség gyors növekedése költő és befogadó elidegenedését vonta maga
után. A költészet nemzetköziségének eszméjét fokozatosan kiszorította a nemzeti
és korjelleg mindenhatóságának hirdetése. Pope (az angol klasszicizmus legnagyobb
költője) közlésnek, Smart már önkifejezésnek tekintette a versírást. A
festészet helyét a zene foglalja el, mint eszményi művészet. A költők feladták
a műfajelválasztás eszményét, és a műfajok, sőt műnemek ösztönzésére
törekedtek.
Első bírálója nem a komor dán volt:
A német romantika teoretikus programja,
kritikai megfontolásként, Kierkegaard 1841-es disszertációjában, Az irónia
fogalmában1, valamint az 1843-as Vagy-vagyban2 kap először részletes kifejtést.
Az irónia fogalmában a német romantikusok (s köztük fő helyen a Schlegel
fivérek) elleni vádak a következőképpen összegezhetők: A romantikus poézis a
fichtei Én-elv hamis átértelmezéséből ered. A romantikus irónia történelmietlen
és valóságtól elrugaszkodó szemléleten alapul. Ez a kritikai beállítottság a
valósághoz fűződő torz viszonyt tükrözi. A költő, filozófus önkényes
teremtőerőt tulajdonít magának. Alkotása valóság és eszmény ellentétére épül,
így nem nevezhető tulajdonképpeni költészetnek. A nyughatatlan polemikus
magatartás az időtlen, végtelen örökkévalóságot, s így hiábavaló módon, az
elérhetetlent célozza meg. A végtelen reflexióban a szubjektivitás helyett a
négyzetre emelt szubjektivitás kerül előtérbe. A történelmi múlt hamis
átértelmezése új mitológiát konstruál.
A kiadó:
Maarten Doorman megmutatja, hogy mindennapi életünket még mindig milyen
erőteljesen - modernizmusnál, posztmodernizmusnál is tán erősebben -
befolyásolja a romantika. Mintha két évszázad elteltével semmit sem gyengült
volna. A mű szerzője igazi virtuózként köti össze a romantika nagyjait
(Herdert, Schillert, Byront, Novalist, Nietzschét, Rousseau-t) és kései
örököseiket, akik között megtaláljuk Jimmy Hendrixet, Jeff Koonst, Pierre
Boulez-t, Marcel Duchamps-ot és Andy Warholt egyaránt. Doorman számára
Woodstock és 1968 májusa egy kétszáz éve tartó folyamat csúcspontja, egy
folyamaté, amely most mégis úgy tűnik, saját belső ellentmondásai miatt omlik
össze, pedig a nyugati kultúra nem képes nélküle létezni.
http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=36019
Kapcsolódó recenziók
- A kicsik háborúzgatnak, az amcsik betépnek (florescu, Könyvesblog, 2008.09.05.)
- Nem fejszével borongunk az erdőben (Kerekes Tamás, www.virtus.hu, 2008. január)
- Woodstock és a romantika (Buda Béla, Élet és Tudomány, 2007-08-01)
- Újra egy Kis-Nagy Typotex (Tandori Dezső, Könyvvilág, 0000-00-00)
- Magányos séta alkonykor (Végh Attila, Magyar Hírlap Online, 2007-06-05)