A legbotrányosabb az evolúció elméletében az, hogy feleslegessé teszi Isten létét, legalábbis azét az Istenét, aki hat nap alatt teremtette a világot. 
Azt még valahogy el tudja fogadni az ember, hogy a dinoszauruszokból madarak, a négylábú emlősökből meg delfinek és bálnák fejlődtek ki a környezethez való alkalmazkodás, a természetes szelekció, a DNS mutációja, és a genetikai öröklődés révén. 
Ha viszont az ember is így emelkedett ki az állatvilágból, és nem egy mindenható szellemi lény formálta a maga saját képére, akkor honnan a csudából származnak az olyan képességeink, mint a kreativitás, a nyelv vagy az erkölcs? 
Lehet-e magyarázatot találni az emberi agy túlfejlettségére, bonyolultságára? 
Ez a könyv leíró formában megírt értekezéseket tartalmaz az evolúcióról, és hipotéziseket az emberi tudat fejlődéséről, benne a párválasztás szelekciós szerepéről. 
A párválasztás kapcsán szóba kerül érdek és szerelem, udvarlás és szex, rengeteg pikáns részlettel, a hímvessző evolúciójától a csiklóig, és az orgazmusig. Megtudhatjuk például azt is, hogy az emberszabású lényeknél (majmok és emberek) milyen összefüggés fedezhető fel a herék nagysága és a között, hogy az illető faj milyen családmodellt kedvel. Elárulom, a szerző, és a mai tudományos konszenzus szerint, az ember genetikailag meghatározottan hajlamos hűtlenségre, de alapvetően az ősidőktől kezdve monogám kapcsolatok sorozatában él. Hogy ez mit jelent, a könyvből megtudható részletesen.

Az evolúciós pszichológiában a legbotrányosabb nem az, hogy az ember viselkedésének, kultúrájának, erkölcsének természeti, biológiai okait és meghatározottságait mutatja meg, hanem hogy látszólag megfoszt bennünket a szabadságunktól. Isten a jó és rossz közötti választás képességével ruházta fel az embert, tanítják a vallások, és ha ez nincs, ha minden determinált ok-okozati összefüggésekre vezethető vissza, akkor hol marad az egyén felelőssége a tetteiért? 
A válasz benne van a könyvben, ha nem is didaktikusan. Az emberi intelligencia bonyolultsága teremti meg a jó és a rossz közötti választás lehetőségét, és ez az intelligencia egy cseppet sem lesz sápadtabb attól, hogy nem teremtett, hanem szerzett képesség.

Nő és férfi kapcsolata, egymásra találása a kulcs, amely minden zárat megnyit, amely az emberről szóló titkos tudáshoz elvezethet – vezeti le a szerző kissé hosszú, de rendkívül szellemes és szórakoztató könyvében, amely a nálam hozzáértőbb recenzensek szerint Darwin és Dawkins művei mellé állítható alapmű.