Ínycsiklandónak a többi könyv címét is ideiktathatnám, azokét, amelyekről nem írok, de tessék utánanézni. Ha a múltkor valahol parányit viccesen szóltam egy Typotex-könyvről, a nyilván általános ájulat tárgyát képező Gödel-Escher-Bach címűről, csak azért tettem, mert a kultúratörténetnek és művészet-históriának efféle feldolgozásait elemi gyanakvással nézem.

De feltétlen csodálattal tekintek a Typotex lenyűgöző teljesítményére, s mint József Attila tette kevesek által ismert sportirodalmi versében, ugyanezt mondhatom: öregbült szememnek a tudomány, és kultúrahistória ismertet(het)ései Votisky Zsuzsáék bűvöletes, elszánt, egészségesen öntudatos kiadói munkálkodásának jóvoltából váltak vonzóvá, hihetővé, élvezetessé.

Pedig a MIT (Massachusetts Institut of Technology) hasonló jellegű munkáin neveltem korcs szellemem az utóbbi évtizedben, és Typotexék állják e műhellyel e versenyt, kérdem csak, gyakorlatilag e hősiességet ám hogyan bírják?

Ráadásul kiváló szerkesztőik vannak, azonnal eligazítanak tanácsukkal, telefonon is, így jutottam birtokába most három ragyogó könyvnek. Lehelete se a Bach-Gödel-Escher (és permutáljuk) könyvvel kapcsolatos fél-idétlen divatkritikuskodásomnak itt. Áhítattal és érdeklődéssel olvasom a műveket, siklok át a bosszantó nyomdahibákon is… jobban odafigyelni, kérem!

Nem oly furcsa, hogy a nekem különösen ajánlott könyv, a fő kiadói tipp e romantikus gondolatköreimet érintgeti, s pedig: GEOFFREY MILLER: A párválasztó agy. (A párválasztás az emberi agy evolúciójában). A hermafroditának szánt meztelen figurácska helyett természetesen lehetetlen volna jobbat találni a kusza bozótosba a könyv vöröses-bordélyos címlapján. Csudás munka megint. Hogy az agy (a velő!) miképpen szerveződik oly bölcsességekre, hogyan szervezkedik a szervekkel, test és lélek miképp teszi a "pillanatonként kötődő és bomló" (szabadon idézem, érzületvilágot még elméleti szövegben is idegborzolóvá egy kiváló szemlélő-író (Miller) tolla által, ezt röviden az "agykéjlesés" szóval rögzíthetném. "Mit akar a nő?" – na ja, de izgalmasabban: "Szegény magányos Godzilla", fokozzuk: "Az udvarló és a szülő" (hm! Volna pár szava sokaknak ehhez, plusz), "A csikló és a női orgazmus", – "Az ékes mell nem mellékes", ah – de a művészek és a szex kérdése, az apa szerepe, a flört a pleisztocénben (és ma), és mindez 400 oldalon, ínyenceknek és mindenféle cenkeknek (gazfickóknak és gazfickándozóknak) kötelező olvasmányul ajánlott! De hiszen a címlapon is fickándozás van. Az agy nem tekervényekkel, nem is "tekerésekkel", de a kettő közt flangálva és parádézva és nekifeszülve.