Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 244 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2795-78-2
Témakör: Informatika
Sorozat: edition 2.0

Eredeti ár: 3300 Ft
Webshop ár: 2475 Ft

KOSÁRBA
Webergonómia
Jakob Nielsen nyomán

A web aspektusai: Árnyékkönyvtár és webergonómia

Könyvhét
2011-12-14

A Typotex Kiadó könyvei népszerűsítésére és a széles nagyközönség tájékoztatására Typotex Egyetem címmel előadássorozatokat szervez. A legutóbbi a Homo Textus – A felületes olvasó címet viselte. Az előadássorozathoz szorosan kapcsolódnak az Edition 2.0 című könyvsorozat most megjelenő kötetei.

 

A webhez mint szövegek és képek halmazához többféle szempontból lehet közelíteni. A sorozat előadásain megismerkedhettünk a pszichológia, jogi, etikai, szociológiai, filozófiai és ergonómiai apektusokkal. Felgyorsult világunk egy sor kérdést felvet: hogyan hat az agyunkra, mennyiben változnak meg kognitív képességeink azáltal, hogy egész nap a weben szörfölünk, a mobiltelefonunkba újabb és újabb SMS-eket pötyögünk, MMS-t küldünk, applikációkat használunk, napi több száz e-mailt olvasunk és írunk, időnként letöltünk valamilyen zenét (egyre inkább legálisan), és könyveket is (de azt már illegálisan).

 

Pléh Csaba, az ismert pszichológus messziről kezdi: az olvasási szokások megváltoztak az utóbbi 30 évben, megnőtt a betűkkel töltött idő, még ha olyan tevékenységek révén is, amelyeket hagyományosan nem igazán tekintünk olvasásnak: még az SMS-ezés is ide sorolható. A ma általános használt kommunikációs tudáshordozó hálózati, amely egészen más ismérvekkel rendelkezik, mint a hagyományos. A hálózati tudáshordozónál a tudás horizontális módon kerül átadásra, nem úgy, mint a hagyományosnál, ahol ez a folyamat felülről lefele irányú volt. Ám kiderül, hogy ez a fajta kultúraátadási mód régebben is létezett (a 16. századot megelőzően), illetve jelenleg is vannak olyan társadalmak, amelyek ily módon örökítik át a tudásukat (például a pigmeusok). Amikor emberek társas kapcsolatait vizsgálták a megváltozott körülmények között, az derült ki, hogy a felgyorsult információs technológia nem változtatja meg viselkedésünket, csak azokat a csatornákat, amelyen keresztül tartjuk egymással a kapcsolatot. Érdekes viszont, hogy kutatások bizonyítják, hogy más-más agyterületeket használunk a hagyományos olvasás és a web böngészése közben.

 

Bodó Balázs A szerzői jog kalózai című könyv szerzője jogi, etikai szempontból elemzi a weben hozzáférhető tartalmakat. A jelen nagy kérdése az, mi fog történni a weben fellelhető óriási mennyiségű kalózkönyvvel, találnak-e, találhatnak-e erre bármilyen jogi megoldást a problémára, vagy esetleg az fog-e történni, mint a zenével. Fontos kérdés, hogy milyen hatással lesz ez a folyamat a hagyományos papírkönyv-kiadókra, el fog-e tűnni végleg a papírkönyv és még sorolhatnánk. A fiatal szerző érveket és ellenérveket sorakoztat a kalózkönyv és a hagyományos könyv mellett, miközben egyik mellett sem foglal állást, szerinte mindkettőnek megvan és meg is lesz a maga létjogosultsága, a maga helye. Legérdekesebb érve a hagyományos könyv mellett az, hogy egy vincsesztert nem lehet örökíteni senkire, tehát azért (is) gyarapítsuk könyvtárunkat, hogy majd, ha eljön az ideje, legyen mit hagynunk utódainkra. Véleménye szerint, hogy milyen megoldás születik ezekre a problémákra, az országonként változni fog, hiszen minden ország más és más, különböző problémákkal, jogi környezettel. Miközben szerinte ez nem is jogi és nem is piaci probléma, hanem (olvasás)szociológiai kérdés. A kérdéskör gyakorlati vizsgálatáról is beszámol: a BME munkatársaként olyan vizsgálatot vezet, amelyben összevetik a ma elérhető árnyékkönyvtárak (illegálisan elérhető könyvtár) állományait a Széchenyi Könyvtár gyűjteményével.

 

Bővíz László és Rung András a Webergonómia Jakob Nielsen nyomán című könyv kommentátorai. (Érdekes, hogy ez a tipikusan webes technika már papírkönyvben is megjelenik.) A ma még kevéssé ismert tudomány, a webergonómia a weboldalak, alkalmazások optimális használhatóságával foglalkozik. Jakob Nielsen a weblap-használhatóság pápája, ezen a területen valószínűleg neki van a legnagyobb tapasztalata a világon. A könyv az ő „használhatósági jelentései” nyomán készült (öszeállította-szerkesztette: Leiszter Attila). A két fiatal „webergomán” pedig a Typotex Egyetem keretein belül megosztja tudását erről a ma még kevéssé ismert szakterületről. Mert, bár nem is gondolnánk, de egészen letisztult szabályai vannak annak is, mit hova helyezzünk el a weblapunkon, milyen menürendszert használjunk, vagy hogy milyen színeket érdemes alkalmazni. Bővíz László fogalmazza meg azt a fontos szabályt, amelyet minden weblapkészítőnek szem előtt kell(ene) tartania: „Ne akard, hogy gondolkodjak!” – mondja a felhasználó a weblap készítőjének. Rung András pedig a webes navigáció és a keresés (szorosan összefüggő) világával ismertet meg minket, hogy milyen technikákat használhatunk akkor, ha azt szeretnénk, hogy honlapunk információ jól kereshetőek legyenek.

Jolsvai Júlia

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK