Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Körner Gábor
Megjelenés: 2013
Oldalszám: 670 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2797-48-9
Témakör: Szépirodalom
Sorozat: Science in Fiction

Elfogyott

Égiek és földiek

Istenek kalandjai - Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek

Népszabadság
2013-05-11

A lengyel kritikusok is gondban vannak ezzel a könyvvel. Mert egy jó recenzióba mindenképpen bele kellene férnie annak is, hogy miről szól a regény, kik a hősei, honnan indulnak, hová tartanak. A jó recenzió ezeket mind elmondja, már csak azért is, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését.

Az olvasó ugyanis – kevés kivétellel – történetre vágyik. Sokan kalandra, sokan bizseregtetésre, nagyon kevesen némi bölcselmet is beszereznének a könyvekből. Például a Coelho-rajongók, akikről én is ugyanazt gondolom, mint Ignacy Karpowicz, aki ezen sztori nélküli vaskos könyv, történet és megoldás nélküli regény szerzője. Katarzis egyébként van benne – akár több is. Sztori is van jó néhány. Normális körülmények között a recenzens elmeséli, mi is történik az általa olvasott könyvben, elhelyezi azt egy irodalmi-ízlésbeli, esetleg politico-morális koordináta-rendszerben. Jobb esetben az is kiderül belőle, hogy a recenzensnek tetszett vagy sem az olvasmány, sőt esetleg az is, hogy ajánlja-e olvasásra.

Jelen sorok írója nem birkózik meg az első feladattal. Mert a magyarul Égiek és földiek címet viselő vaskos könyv hagyományos értelemben nem regény. Nem elbeszélhető, megfilmesíthető történet. Történetek, sőt életek is vannak benne. Igen egyszerű, igen földhözragadt sztorik. (Néha emlékeztet a magyar stand-up comedyre, amelyben egy személy kiáll a színpadra, s arról beszél, hogy ő és környezete mennyire szerencsétlen tahó, s ezen a közönség jól szórakozik. Itt azért kénytelen együtt érezni a tahóval, mert az íróban van részvét az akciós ország lakói iránt.)

A mai Lengyelországról, mai lengyel prolikról, alkoholistákról, kábszeresekről, félhülyékről és szuperintelligensekről, heterókról és melegekről szólnak az epizódok. Van benne szó egy szakközépiskolás fiúról, aki viszonyt kezd egy ötven körüli nővel, akinek viszont ő az első kapcsolata, és az illető a barátnőjének a nagynénije. A nő különben pénztáros egy diszkontboltban. Olyanban, amilyeneket nálunk is nyitottak ugyanazok a német cégek. Ugyanazok az akciók. De olvasunk az egyetemek, oktatók és hallgatók világáról is.

Mint mondtam, ez nem szabályos történet. Van benne szex is. Mert, ahogy megtudjuk, az relaxál. Valahogy kevéssé izgalmas ez a szex, mert ebben az akciós világban nem lehet tudni, menynyi is a dolgok, érzelmek, emberek valódi értéke. Az érzelmek egyébként is elavultnak számítanak. A könyv rövid fejezetei pontos leírása a mindennapiságnak, a kiüresedett, elbulvárosodott kapcsolatrendszereknek. Karpowicz hisz a popkultúrában, a világban, ahol bármelyik hülyéből híresség lehet, s egyre többen jelennek meg a nyilvánosságban olyanok, akik csak arról híresek, hogy híresek. Mert megjelentek egy reality showban, ahol ők voltak a legbornírtabbak a többi stupid között. Ebbe a létező világba szállnak le az istenek. A görög és a keresztény szektor és az indiaiak is, valamint több mese- és legendahős. Például Balladyna.

Őt azért említem, mert az eredeti, lengyel címe a könyvnek: Balladyny i romanse. Balladyna egyébként Juliusz Slowacki romantikus költő által teremtett alak. Ő és a görög, illetve egyéb istenek döntenek úgy, hogy visszatérnek az emberek közé. Jövetelüket vészes jel előzi meg: eltűnik mindenhonnan a kávé és a vasaló. Hermész lopja el, hogy megalapozza az istenségek új földi életét. Egyébként is szórakoztató istenekről úgy olvasni, ahogy Karpowicz leírja őket. Pimaszul újraértelmezve az antik mítoszokat és a judeokeresztény teológiát. Kiderül belőle, hogy Jézus is néha eltéved a Szentháromságról szóló tanítás erdejében. És akkor már nem is oly bizarr, hogy Jézus a sportszerbizniszben tehetőssé lett Nikével él tartós párkapcsolatban.

Törékenyek ezek az istenek, és nevetséges a mindenhatóságuk. Az Olimposz lakói már eredetük miatt is emberibbek, s jobban alkalmazkodnak az akciós országhoz. Athéné szakítana örökszűz státuszával, és összeházasodik az egyiptomi Oziriszszel, miközben lankadatlanul civakodik Aphroditéval. Nem is rossz ez. A posztmodern regénybe belefér némi mitológiai ismeretterjesztés is. Olyan ez, mint egy modern narrátor, aki a mai közönség számára értelmez egy ógörög tragédiát. Mert, ugye, a mítoszt nem ismerik a nézők. Popistenek lépnek kapcsolatba földi hőseinkkel, avatkoznak életükbe, miközben értelmezik pillanatnyi világunkat a maguk örökléte szempontjából. Olyan ez, akár egy reality show. Körner Gábor pedig kiválóan ültette át magyarra.

 

Miklós Gábor

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK