A hasonlóság miatt a magyar olvasók számára Az ékírásos szerelmeslevél fontos regény lehet. A szocialista Csehország személyközi viszonyokból megrajzolt képe, mely bő ötven évet ölel fel. Szinte minden jelenet két vagy csak néhány szereplő között zajlik; ezekből a jól megírt mikrotörténésekből épül fel a kötet, amelynek vázát egy család története adja. 

A szerző, a prágai Tomáš Zmeškal, a különböző családtagok történetének leírását szisztematikusan váltogatja két külső (egyfajta feloldó, megszakító, úgymond reflektáló) szállal: egy (talán tudatosan) az elmebetegség jeleit mutató pszichiátriai beteg meséivel, és később egy Nyugaton felnőtt és a rendszerváltozás után visszatérő fiatal cseh kalandjaival. Mindkét szereplő részt vesz a család életében is. A pszichiátria beteg csak egy röpke szimbolikus találkozás erejéig, míg a fiatal cseh már közvetlenül. A kötet második felében „össze is ragad” a külső szál, a "reflexió" és a leírás.

Filmszerű kötet. Jelenetekre bontja a történetet a szerző: az első, házasságkötési fejezet bomlik ki részleteiben, és utazik időben előre és vissza, és végül kiköt a feleség szüleinek házasságkötésénél. Élethűek, sokakat megérinthetnek az embertelenség és az emberség képei is. A szőttest erősíti, hogy számos szimbólum (pl. homok, sajátos tolvaj-tulajdonos találkozások) más-más történetekben is előkerülnek. A szerző - némi humorral még önmagát is beleszövi a történetbe, a pszichiátriai klinikán az egyik beteg feketebőrű, és az orvosok vitájának egyik tárgya, hogy megtanulhat-e jól csehül. (A szerző szintén feketebőrű: kongói apától és cseh anyától származik.)

A pszichiátria klinikán egy másik beteg, a 'külső szál", a szakács szájából elhangzó történetek többnyire mese-, vagy sci-fi-szerűek. Több ilyenben előkerül a tehetetlenül szálló finom homok, amely talán a szereplők sorsát hivatott megjeleníteni. Ám a fő szál mégis csak a házaspár Josef és Kveta története, a többi ezek kifejtéseként értelmezhető. A szerelemházasságot az egyik hatalomra került fiatalkori barátjuk szakítja meg, aki bebörtönözi a férjet, a nőt pedig megalázó szexuális kapcsolatba tereli. A férj tíz éves börtönbüntetését követően visszatér a családhoz. Mind a férjjel a börtönben történtek, mind a feleség viszonya megbeszéletlen marad, és terheli a teljes családot. Később a lányuk házassága is zátonyra fut, a fiatal férj agresszívé válik.

Josef és Kveta szerelmét veszi körben megannyi apróbb történés és mese, a több apró külön történetszál közül talán még a szakács, a lányuk és a hatalmi visszaélések sorozatát elkövető jogász történetei emelhetőek ki. A kötetre jellemző, hogy minden fontos cseh társadalmi jelenséget és eseményt érint: hatalmi visszaélés (rendőri, orvosi, titkosrendőrségi, igazság-szolgáltatási), családon belüli erőszak, 68-as események. (Érdekes ugyanakkor, hogy a "baráti besúgás", a besúgói hálózat jelenségét nem érinti a könyv.)

Az ékírásos szerelmeslevél Škvorecký díjat és az Európai Unió Irodalmi díját is megnyerte. A kiváló fordítás miatt is könnyen elképzelhető, hogy sokak számára fontos olvasmánnyá válik a regény. Különösen ajánlható a 70-es évek után született nemzedéknek, akik bár közvetlen nem tapasztalták meg a szocializmus visszásságait, de szüleik révén meghatározó szerepet tölt be az ő életükben is..

Jó látni, ahogy a cseh irodalom törekszik a múlt konfliktusainak mind alaposabb feltárására, az azokkal való szembenézésre.