Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gelenczey-Miháltz Alirán
Megjelenés: 2013
Oldalszám: 281 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2797-85-4
Témakör: Filozófia

Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2625 Ft

KOSÁRBA
Hierón, avagy a zsarnokságról

Ókori tanulmány – mai tanulságokkal

Élet és Tudomány
2013-4-3

    Xenophón „Hierón avagy a zsarnokságról” című rövid tanulmánya nem tartozik az antik író közismert munkái közé. Inkább a Visszaemlékezések Szókratészre, az Anabászisz, Kürosz neveltetése, vagy az Oikonomikosz (a gazdálkodás tudománya) az, amire szeretettel emlékezik mindenki, aki görögül szívesen tanult, mert a szép attikai nyelvjárásban szóló, szellemes és világos fogalmazású szerző, akiről egy magyar kutatója azt írta, olyan, „mintha csak kortársunk lenne”  megragadó és inspiratív (szemben a dráma és a poézis szerzőivel, akik alaposan próbára teszik a tanulót, kivált, ha még az attikaitól eltérő dialektusok is nehezítik a megértést). A tanulmány  most megjelent magyar kiadása azonban rámutat, hogy ez a kis írás nemcsak hasonlóan érdekes, mint a többi Xenophón, de olyan problémákat is vet fel, amelyek máig is foglalkoztatják a politikai filozófiát vagy az etikát. A kiadás óriási érdeme, hogy a szöveget beállítja a különféle eszmei kontextusokba, amelyek jelentőségét megvilágítják. Mindez a fordító és a kísérő tanulmányokat író Gelenczey-Moiháltz Alirán érdeme. Ő filozófiatörténész és fő területe az antik politikaelmélet. Munkájának mértékét mutatja, hogy maga a Hierón alig 30 oldal a 280 oldalas kötetben. Az értelmezést a tudós kommentárok teszik lehetővé, így készítőjük nevét érdemes megjegyezni, mert önálló művet hozott létre és ezzel saját témájának érdekességét is az olvasók elé tárja.

    Külön részben fejti ki a Hierón felépítésének és érvrendszerének összefoglalását, majd a fordítás következik, ezek után jönnek a különféle történeti és problémaösszefüggések, az említett kontextusok. Xenophón mint politikai gondolkodó bontakozik ki, a kontextusokban mindig ott van Szókratesz és Platón szellemisége,, majd a türannosz, a zsarnok ókori jelensége és értelmezéstörténete, a türannikus szellem újjászületése, a jó türannosz utópiája, továbbáa hatalom és a szellem viszonya. Nagyon érdekes a fordító elemzése, hogy kinek és miért írta Xenophón ezt a dialógikus szóveget, akkor, mikor az athéni demokrácia válságban volt, a harminc lovag zsarnokként uralkodott (és pusztította el Szókratészt is). Megtudjuk, hogy a zsarnok és a költő ismétlődő “toposz” az antic filozófiában, tudós tanácsadója sok zsarnoknak van. A türannosz már az antic meghatározásban is elkülönül a király szerepétől, amely legitím utakon jut a hatalomhoz, míg a zsarnok azt erőszakkal szerzi meg.

 

    Hierón, a  szürakuzai zsarnok párbeszéde a történet, ezt Szimonidésszel, a költővel folytatta.. Szimonidész a zsarnok tanácsadója. Mindkét szereplő pozitív ábrázolást kap, de mindkettő mondanivalójával szemben, mint a fordító rámutat, Xenophón ironikus és távolító. A párbeszéd nem annyira didaktikus és tanító jellegű, mint Platónnál megszoktuk, inkább problémafelvetés, tűnődés. Boldog-e a zsarnok, jobb-e a sorsa, mint az átlagos emberé, kédri Szimonidész. Ő inkább a lehetőségeket látja a mérhetetlen és korlátozás nélküli hatalomban. Hierón bölcsen, okosan válaszol, a türennosz-lét árnyoldalait sorolja, a sok kötöttséget, kötelezettséget, köztük az állam, a pólisz védelmének feladatát, ill. elszigeteltségét a többi embertől, félelmét az alattvalóktól. Végül Szimonidész egy sor javaslattal él Hierón számára, hogyan lehet jó uralkodó, hogyan tudja megszerettetni magát a néppel, milyen törekvésekről, uralmi formákról célszerű lemondania.

 

    A dialógusban is megfogalmazódik, hogy lehetséges a „jó türannosz” szerep, hiszen a rendet fenntartó jó uralkodó nélkülözhetetlen állami funkciót tölt be. Ez a kérdés azután áthatotta a későbbi politikai gondolkodást is. A fordító ill. kitűnő kommentátor rámutat, hogy Xenophón a háborúkat vívó, zaklatott korban, és talán saját katonai tapasztalatai nyomán (amelyeket az Anabásziszban írt meg), különösen.képes volt értékelni a haza védelmének jelentőségét. A hatalom a türennosz személyén át elvontan és perszonálisan jelenik meg a tanulmányban, nincs szó a törvények vagy az intézmények köztes szerepéről. A hatalom a kontemplatív magánélettel szembeállítva a közélet, vagy az aktív élet (vita contemplativa – versus – vita activa) kötelezettsége formájában jelenik meg.

 

     A téma folytatódik tovább az újkori filozófiákban és napjainkban is vannak bölcselők, akik a jó hatalom vagy a jó zsarnok tematikáját vizsgálják, és kibontják mindzokat a fogalmi ill. elméleti összefüggéseket, amelyeket most a kommentátor csak érint (és kinek szabadkozását, hogy nem tud mindenre kitérni, az olvasó megérti, mert minden bekezdéséből felsejlik, itt valóban igen fontos és érdekes dolgokról van szó). Amellett, hogy a kommentárok rendkívül világosan fogalmazottak (mondhatnánk Xenophónhoz méltó módon), a kötet igazi szakmunka is, teli szakirodalmi hivatkozásokkal, nagy irodalomjegyzékkel, sok lábjegyzettel, mert a szerző itt az antik szöveghelyeket adja meg és a megértést segítő tájékoztatásokkal szolgál.

     Bizonyos, hogy a kiadás az érintett szakmákon belül is visszhangot fog kiváltani, de az illetékes olvasók köre bizonyosan tágabb ezeknél a köröknél. A hatalom természete, túltengése vagy társadalmi (morális vagy emberi?) kontrollja és sok más vetülete napjainkban is nagyon aktuális probléma, ennek diszciplinált, elméleti áttekintését ez a szép kiállítású kötet megfelelően ösztönözheti és segítheti.

(Xenophon: Hierón avagy a zsarnokságról. Fordította, és a kísérő tanulmányokat írta Gelenczey-Miháltz Alirán. 2013. Typotex, Klasszikus gondolkodók – sorozat, Budapest, 281 oldal, ára:3500 forint)

 

 

Buda Béla

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK