A székely írással foglakozik Sándor Klára, az SZTE SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék egyetemi docense. A székely írás nyomában című könyvét 2014. június 13-án mutatták be az Ünnepi Könyvhéten, a beszélgetést dedikálás követte. A szerzővel új könyvéről beszélgettünk.

Sándor Klára egyik tudományos kutatási területe a székely írás, már 1991-ben megjelent egy könyve A Bolognai Rovásemlék címmel, és nagyon szorosan ezzel a témával van kapcsolatban a 2011-ben megjelent Nyelvrokonság és hunhagyomány című kötete is. Sándor Klára magyar-turkológia és magyar nyelvtörténet szakos volt, így kézenfekvő volt, hogy egy török eredetűnek gondolt, de a magyar nyelvű szövegek lejegyzésére használtírást válasszon szakdolgozati témaként. Mint mondta: a székely írásról szinte csak újat lehet mondani, annyira nincs feldolgozva.

Elsőként azt kérdeztük, hogy a székely írás megegyezik-e a rovásírással?

– A köznyelvben rovásírásnak nevezik ezt az írást, de ez értelmetlen – mondta Sándor Klára. – A 19. századig nem is hívta így senki, egy néprajzkutató foglalkozott a számrovással, és ő kapcsolta össze a kettőt. Nála egy technikai terminus volt mindössze, annyit jelentett, hogy fába róják a betűket. Az összes olyan ábécét, amit fába is írtak – latin, görög – ő szintén rovásírásnak nevezte, ezért értelmetlen a manapság használt rovásírás elnevezés, mintha az egy íráscsaládra vagy az írástörténet egy külön ágára utalna, ezért kerüljük a rovásírás elnevezés használatát ebben az esetben.

Honnan ered a székely írás? Mikor kezdték el használni? – kérdeztük. – Ennek az írásnak az elődje valószínűleg azon török írások közé tartozott, amelyek nagy számban fellelhetők Kelt-Európában, itt a Kárpát-medencében is. A Kárpát-medencéből az avarkori írás legismertebb emléke a nagyszentmiklósi kincs. A kincs 23 aranytárgyból áll, ezek közül többet ilyenfajta írás díszít kelet-európai írásnak számos emléke maradt fent, de ezek még nincsenek megfejtve. Megfejtési kísérletek már vannak, de még nem tudjuk a betűk hangértékét. Ezek közé tartozhat az a török írás, amely a székely írás elődje lehetett.

Vajon a manapság használt székely írás mennyit változott az évszázadok során? – A 13. században meglehetősen nagy átalakításon ment át az írás, új betűk kerültek bele azoknak a hangoknak a jelölésére, amelyekre akkor már szükség volt, például a zs és c hang. A 13-15. század között nyerte el azt a formáját a székely ábécé, ahogyan ma ismerjük. Nem használták nagyon széles körben soha, a 16. század végén készült egy tankönyv, ezután zömmel kéziratokban, levelekben használták, de szűk körben. A 19-20. század fordulóján kezdődött a korábbiakhoz képest egy nagyon széles körű használat, először a cserkészek alkalmazták, és az 1980-as évek végétől van reneszánsza ennek az írásnak. A 18. században az írás iránt a tudományos érdeklődés csökkent, a 20. században viszontkultusz alakult ki a székely írás körül. A 20. században már módosított, modernizált ábécéket alkalmaznak, ezeket láthatjuk társasjátékokon, helységnévtáblákon, könyvekben. Az új betűformák nem teljesen azonosak a történeti székely írással, és a modernizált ábécék több betűt is tartalmaznak. A 17. század óta Székelyföldön sem használják ezt az írást, akkor keletkezett az utolsó olyan emlék, ami autentikus használatot mutat, vagyis nem a tudományos érdeklődés kapcsán született, nem a könyvekből tanult ábécét használták benne, hanem a hagyományból örököltet – tudtuk meg Sándor Klárától.