Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2015
Oldalszám: 244 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2798-25-7
Témakör: Fizika, Tudománytörténet

Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 2400 Ft

KOSÁRBA
Törékeny spektrum
Newton érvei és az autoritás képződése hálózatokban

Törékeny spektrum

www.es.hu
2018-2-09

I. Newton érvei és az autoritás képződése hálózatokban

A tudománytörténész könyve két szempontból tanulságos a tudomány helyét kereső tágabb értelmiségi gondolkodás számára. A kötet a készülő, Goethéről szóló résszel együtt az újkori tudományos szemlélet kialakulásának klasszikus egyenes vonalú felfogásával szemben „romantikusabb” képet hirdet, ahol a tudomány küzdelmekben vált életünk diadalmas irányítójává. A küzdelmekben nem apró tények összegzése, hanem átfogó elképzelések retorikai csatája zajlott és zajlik mindmáig. Ez a kötet a szó leíró tudománytörténeti értelmében Newtonnak a prizmahatások elemzésére vonatkozó színelméletét mutatja be. Részletes képet kapunk arról, milyen is volt a többség képviselte modifikációs felfogás (a fény változékonysága), s hogyan érvelt Newton a prizmával a felbontottfény-értelmezés mellett, s az elfogadtatására vonatkozó taktikázásait is bemutatja. Zemplén ugyanakkor túl is lép Newton elemzésén. Számára Newton saját korabeli érvelésmódja annak példája lesz, hogy az utóbbi évtizedek tudományelméletét a retorika uralja, a korábbi logikai modellekkel szemben. Newton és egy kis kirándulásban, pár száz évet és sok tudományterületet ugorva, Noam Chomsky retorikai eljárásainak elemzése Zemplén számára izgalmas példa arra, hogyan bontakoznak ki értelmezési sémák a vita és az érvelés során. Mindebben egy állandó remény él arra vonatkozóan, hogy a vaskalapos tudósok észreveszik a tudományos viták logikán túli vagy melletti tényezőit. Zemplén Gábor könyve azért is érdekes izgalom forrása, mert Kuhn, Toulmin és Foucault sokszor „szakadás elvű” tudományfelfogását és relativizmusát látva az olvasó néha rettegni kezd, hol is marad a tények világa a konstrukcionista tudományfelfogásban, nem jutunk-e el a politikusok „tényeken túli” világához. A könyv gazdag fizikatörténeti és tudományfilozófiai távlataiban szerepet kap a viták és az ellentmondások szociális és metaforikus elemzése. Ugyanakkor kimarad még az irodalomból is Karl Popper sajátos kriticizmusa, az adatok, a kísérletek és az elméletek ellenérdekelt felek közötti állandó racionális szembesítése. Kimarad az a kérdés, hogy a tudományos irányok nemcsak társadalmilag és retorikailag vitatkoznak, hanem racionálisan is.

Pléh Csaba

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK