
Oldalszám: 250 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-9664-97-5
Témakör: Tudománytörténet
Sorozat: Tudomány & ...
Eredeti ár: 2100 Ft
Webshop ár: 1575 Ft
KOSÁRBA
Hiszem vagy tudom?
Sokan voltak kíváncsiak arra a könyvbemutatóval
egybekötött vitaestre, amelyet október 2-án a Magyar Tudományos Akadémián tartott
a Typotex Kiadó a Dombi Péter szerkesztette Hiszem vagy tudom? c. könyvéről, amiben a Szegedi
Tudományegyetemen, illetve a Bécsi Magyar Diákok Egyesületében az elmúlt 78
évben rendezett vitaestek anyagát adta közre. A vitákban a téma olyan jeles
képviselői vettek részt, mint Bölcskei Gusztáv, Czeizel Endre, E. Szabó László
és Kampis György, Weissmahr Béla (t) és Somfai Béla, Tóth Mihály és Lányi
András, Kókay József és Szónoky Miklós, valamint Papp Sándor.
A hit és a tudomány viszonya hosszú ideje állandóan aktuális kérdés. A
párbeszéd alapvetően fontos minden, az emberiség sorsát érintő feszültség
feloldásában. S ha ezt mi, emberek, jobban csinálnánk, akkor sok kellemetlenséget
elkerülhettünk volna és elkerülhetnénk a jövőben is – mondotta bevezetőjében
Kroó Norbert, az MTA alelnöke. Megkísérelnem sem érdemes nála jobban
összefoglalni a rendkívül érdekes olvasmány általa vázolt témáit. Etika: ezen
belül a jó és a rossz szembeállítása, ami nem ugyanaz, mint az igaz és a téves
szembeállítása. A valószínűségi problémák vagy determinizmus mindennapos gondja
a kvantummechanikával foglalkozó fizikusoknak. Evolúció és kreacionizmus:
szélsőséges esetekben feloldhatatlan ellentmondásnak látszik, ám a könyvből is
világosan kiderül, hogy mégsem. A hit mint csak a kereszténység fogalomkörében
megjelenő kérdés, a szó szerint értelmezett Biblia, amivel vitatkozni is
lehet. A teremtéstörténet és az anyagcentrikusság, az idő fogalma: anyag
nélkül a mi időképzetünk sem létezik, s ha ezt elfogadjuk, sok ellentmondás
feloldódik. Fundamentalizmus: mintegy védekező reakció azon kijelentés ellen,
hogy a tudomány minden kérdésre magyarázatot ad és minden problémát meg tud
oldani. Genetika: a kiónozás, a születendő gyermek nemének befolyásolása, a
születésszabályozás, az abortusz, a genetikai rendellenességek megelőzése – e
kérdések manapság is vitára késztetnek. És igencsak aktuális az ökológia és a
kereszténység kapcsolata.
Bár a teológia a hit, a természettudomány pedig empirikus oldalról
közelíti a kérdést, ez nem jelenti azt, hogy nincs szoros összefüggés a két
megközelítés között – jelentette ki Somfai Béla jezsuita szerzetes, erkölcsteológus.
– A természettudományos kép egyre gazdagodik, s ennek megvan a hatása az etikai
érzékelésre is. A fejlődéselmélet megítélésében a Vatikán eljutott oda, hogy
az ‘50-es években még hipotézisnek tartott evolúciót a kilencvenes évek közepére
már teóriának fogadta el. Ez teológiai szempontból rendkívüli jelentőségű,
egyelőre kiaknázatlanul hagyva. Márpedig a természettudományos világkép
alapján nem lehet tagadni, hogy a világ, amelyben élünk, a véletlenszerűség és
a törvényszerűség egészen sajátos egyensúlyára épül.
A szellemi és az
anyagi világ lényegében nem szétválasztható, az anyagi valóság is rendelkezik
szellemi komponenssel, és fordítva: számunkra a megismerhető világban a
szellem csakis az anyagi és érzéki tapasztalatok és ismeretek segítségével
közelíthető meg. Ezért az evolúció úgy is felfogható, hogy ennek a létező
világnak egy átszellemülő, tökéletesedő folyamata. Igen fontosnak tartom, hogy
kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló dialógust folytassunk.
Kampis György tudományfilozófus arról beszélt, hogy dialógus csak akkor
folyhat, ha arra erős szándék és készség van. Ám hamis biztonságérzetet
kelthet, mert a valóság az „utcai önkiszolgáló hitvilág”, egyfajta Kulturkampf,
a hagyományos tudás és értékek rombolása, amit alternatív vallási mozgalmak,
szekták és más furcsa képződmények létrejötte kísér, s ami mellett nem mehetünk
el szótlanul. A természettudomány áthatja az életünket, nagyon nehéz lenne
elvonatkoztatni attól a választási kényszertől, amibe a természettudományos
felfedezések és a velük kapcsolatos technológiák gyakran sodornak bennünket.
Az idők szelleme polarizált világlátásra sarkallja az emberek jó részét. A
tudományok befogadására alapvetően szükség van bizalomra, a világban pedig
bizalmi válság van.
Vallás és tudomány találkozása: utazás – kezdte hozzászólását Tóth Mihály
filozófus. – E két terület képviselőinek találkozása hasonló
ahhoz, amikor egy utazó egy másik világba látogat, ismerkedik másképp
gondolkodó, a világot másképp látó emberekkel, az ott élők vallásával,
szokásaival, de csak ott időzve látja, milyen elképesztőek a különbségek. Nem
absztraktumok kerülnek szembe egymással, hanem hús-vér emberek, akik számára
egyik vagy másik, esetleg mindkét terület sokat jelent.
A két nagy szféra képviselőinek találkozása abból a szempontból volna igazán
fontos, hogy közösen mit tehetünk, hogyan tudunk előre haladni, már-már
elviselhetetlen világunkat kicsit elviselhetőbbé tenni. Mindkét területnek
óriási kapacitásai vannak, akár a múlt hagyományaira, akár személyes
elkötelezettségre gondolunk. Civilizációnk jövője azon is múlik, e két terület
tud-e kezdeni valamit egymással, tud-e egymástól tanulni, illetve együtt
tudnak-e segíteni az embereknek előbbre lépni. Majd’ két évtizedes tapasztalataim
egyre szkeptikusabbá tesznek, mert a meglévő óriási, sokszor nem is sejtett
különbségek és feszültségek ellenére történő összefogás helyett többnyire
olyan emberek beszélgetnek erről szívesen, akik magukban már tisztázták a két
terület viszonyát. Társadalmi bajaink nem feltétlenül a vallások természetében
vagy a tudomány módszereiben és a vallásokhoz való hozzáállásában keresendők – véli
Dombi Péter. – Az evolúciós vita is lesüllyed az utcai szintre, ennek egyik
tünete a vulgarizált pamfletirodalom elterjedése, amelyben az elképzelések
teljes spektruma megnyilvánul. Például az is, hogy a világ teremtéséről szóló
vallási beszéd, illetve az élet megjelenésével kapcsolatos tudományos
elképzelések két teljesen autonóm területet alkotnak, és gyakorlatilag nincs is
szükség párbeszédre a két terület képviselői között. Szerencsére az értelmes
párbeszédnek is megvan a tere és a fórumai.
Kapcsolódó recenziók
- Milyen érzés denevérnek lenni? (Kerekes Tamás, Gépnarancs, 2013. február 25. )
- Hit, tudás és a világgondok (N. F., Élet és Tudomány, 2010. július 9.)
- Hiszem vagy tudom?... (Makai Péter Kristóf, Ekultúra, 2008-11-24)
- Az angyalarccá vált Descartes (Paár Tamás, Kultúra & Kritika, 2008-11-2)
- Hiszem vagy tudom? (Hegedűs Eszter, Könyvhét, 2008. november)
- Hiszem vagy tudom (Dr. Berényi Dénes, Debreceni Szemle, 2008-9-22)
- Majomfiú és zergelány (Kerekes Tamás, www.virtus.hu, 2008. július 9.)