
Oldalszám: 250 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-9664-97-5
Témakör: Tudománytörténet
Sorozat: Tudomány & ...
Eredeti ár: 2100 Ft
Webshop ár: 1575 Ft
KOSÁRBA
Hit, tudás és a világgondok
Hit és tudomány viszonya volt a megjelölt tárgya azoknak az 1998 és 2005 között rendezett vitaesteknek, amelyeken szegedi és bécsi magyar egyetemisták előtt vallások és tudományágak képviselői folytattak párbeszédet, s az elhangzottakat tartalmazza a kötet. A párbeszédben részt vett Weissmar Béla jezsuita filozófus, Bölcskei Gusztáv református teológus és Somfai Béla jezsuita erkölcsteológus, továbbá Czeizel Endre orvos-genetikus, Kókay József és Szónoky Miklós geológus, Papp Sándor kémikus, E Szabó László és Kampis György tudományfilozófus, valamint Lányi András író, filozófus és szintén e tudományág felől Tóth Mihály.
A kötet címe szembeállítja azt, aminek bennem, a szubjektumban közös a gyökere. Mivel kezdődött tudásom azon a tapasztaláson kívül, hogy az anyatej, az ölelés, a felém fordulás jó? Akiktől a szavakat is tanultam, elhittem, valónak, igaznak fogadtam el, amit mondtak – szüleim, tanítóim és mások, akik iránt bizalmat éreztem. Hiszen (nyelvünkben még ez a szó is a közős tőből ered) amit végül is tudok, annak nagy részét képtelenség egyénileg megtapasztalni. Hinni és tudni tehát egy tőből sarjadt, s ha aztán a hallottak valamiben ellentmondtak egymásnak vagy a tapasztalatnak, kételkedtem, töprengtem: elmém egyeztetni törekedett, egységes képbe foglalni mindent.
De van-e egységes kép tudatomon, a szubjektumon kívül, az „objektiválódott”, szóban, írásban közzé tett értelmezésekben, világmagyarázatokban? Egyeztethetők-e a különböző tudományok, tudományos irányzatok és a hittudomány tanai? Nem utolsósorban arról, hogy hogyan jött létre és alakult úgy, ahogy, a világ, az élőlények, az ember? Véletlen(ek) vagy teremtés hozta létre? A párbeszéd filozófiai síkon folyt, elméletek, hitelvek, etikák és – ezekkel kapcsolatban – gyakorlati problémák körül. Mert az olyan kérdések, mint az evolúció vagy a darwinizmus – régi témái az ateista propagandának – a laikusnak inkább hangzatosak, mintsem problémák. De például a hitből – a párbeszédben alapjában a keresztény-keresztyén vallásból – következő etika meg a genetika vagy az ökológia és a kereszténység viszonya mai életeltelt, születő vagy nem születő életeket, élhető, fennmaradó vagy pusztuló környezetet s így jövőt érint – az emberi faj jövőjét.
E mai világgondokról is szólt a párbeszéd. A hallgatók főleg e mai témakörökben tették föl kérdéseiket – ezek is olvashatók az esteken elhangzottakról szerkesztett kötetben. Ilyen gond a környezet meg az újra nem képződő erőforrások megóvása, a globalizálódó tömeg(túl)termelési verseny és a fogyasztói életvitel s árnyékukban a tömeges elesettség mint égető kérdések. Olyanok, amelyeket a tudományok feltérképeznek, megoldásokat is kereshetnek, ám megoldás lehetetlen közös cselekvés, összefogás nélkül. Ez pedig egymás iránt bizalmat és közös értékekben, erkölcsi alapokban való hitet kíván. Ez mintha feledésbe merült volna a mai világban. Pedig már a piacgazdasági liberalizmus elméletét megalapozó Adam Smith úgy gondolta, hogy az önös érdekeket a törvények mögött az emberi együttéléshez nélkülözhetetlen együttérzés, szolidaritás tarthatja féken. Erkölcsi érzelem, amelynek erősítése hitbeli cél. A kötetet Dombi Péter szerkesztette.
Kapcsolódó recenziók
- Milyen érzés denevérnek lenni? (Kerekes Tamás, Gépnarancs, 2013. február 25. )
- Hit, tudás és a világgondok (N. F., Élet és Tudomány, 2010. július 9.)
- Hiszem vagy tudom?... (Makai Péter Kristóf, Ekultúra, 2008-11-24)
- Az angyalarccá vált Descartes (Paár Tamás, Kultúra & Kritika, 2008-11-2)
- Hiszem vagy tudom? (Hegedűs Eszter, Könyvhét, 2008. november)
- Hiszem vagy tudom (Dr. Berényi Dénes, Debreceni Szemle, 2008-9-22)
- Majomfiú és zergelány (Kerekes Tamás, www.virtus.hu, 2008. július 9.)