Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
Elfogadom Adatvédelem
0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Kertész Noémi
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 184 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2790-02-2
Témakör: Publicisztika, Szociológia
Sorozat: Szokatlan szempontok

Eredeti ár: 2300 Ft
Webshop ár: 1380 Ft

KOSÁRBA
A Kelet csodálatos zamata
Fordította: Kertész Noémi
Ugrás a recenziók listájához

Orientalisztika – Elfogadni a másságot

Könyvhét
2009. május

Az eltérő kultúrájú ember nem vált ki ellenérzést, sőt, rokonszenvet és megértést ébreszt, ha jobban megis­merjük – így foglalható össze röviden Piotr Kłlodkowski: A Kelet csodálatos zamata cím­mel a minap megjelent köny­vének mondanivalója. A lengyel orientalista, politoló­gus, esszéista bejárta a Kelet világát, Irántól Indiáig, Kíná­tól Arábiáig, Kambodzsától Ceylonig. Nem szakács­könyv, ahogyan a címre pil­lantva gondolnánk, inkább „lelki ízlelőbimbóinkra” pró­bál hatni. Sikerrel (legalábbis nálam…). A szerző különle­ges képessége, hogy még a tá­jékozatlan és – valljuk be – többnyire előítéletes olvasó is szinte azonnal evidenciá­nak fogadja el állításait (én legalábbis…). Extrém és hét­köznapi tapasztalatait olyan lebilincselő stílusban adja közre, hogy az ember sajnál­ja megszakítani az olvasást, mert kíváncsi, hogy a követ­kező oldalakon vajon milyen paradox jelenség vagy meg­szívlelendő ajánlás várja.

„A Kelet világában élő fele­barátaink másságával szem­ben tanúsított tudatlanságunk rendkívül fájdalmas következményekkel járhat” – írja.

Például: van „jó” és „rossz” útlevél – utóbbi többnyire ke­leti országok állampolgáraié, s ezért maradnak ki egy kény­szerű római tartózkodás alatt abból, hogy megcsodálják az Örök Várost. A szerző bevallja: az ikertornyok elleni 2001-es terrortámadás után máig milyen gondolatok futnak át az európai ember fején, ha arab férfi ül a repü­lőgép szomszédos ülésén. S ezektől még a Keletet jól is­merők sem tudnak szaba­dulni… Vagy: „…miért le­het a kínai, jávai vagy, mondjuk, a keresztény s a buddhista sokáig jó szom­széd, és miért válhat egyik napról a másikra kiirtandó ellenséggé?”

A gyarmati idők öröksége­ként Nyugat és Kelet kultú­rájának összefonódása vas­kos félreértésekre adhat okot: például, hogy a malajziai modern szupermarket mecsetjének rituális mosdója nem piszoár… Szomorú ta­pasztalat, de az arab világban – a fehér bőrszín egyfajta sza­badjegyet jelent, bármely szál­lodába belépésre jogosít – el­lentétben a helyiekkel… „A turista a Kelet országaiban meglehetősen kétes szerepet tölt be. Munkát ad a szállodá­soknak, vendéglősöknek, so­főröknek, idegenvezetőknek és tucatnyi más szakma műve­lőinek…”, de: „a szegény kele­ti országokban a kíváncsiságba gyakran irigység vegyül, a jó üzletet beárnyékolja az identi­tás elvesztésének (irracionális) félelme”. És épp ezt (a Kelet országaira irányuló kulturális neokolonializmus megnyilvá­nulásának vélt) irracionalitást jelöli meg a szerző az utóbbi években turisták ellen elköve­tett merényletek okának.

Tanulságos, iszonyú és szo­morú képet fest a bejárt orszá­gok politikai, társadalmi, val­lási és gazdasági életéről, a szingapuri „társadalombioló­gia” bukásától a kambodzsai vörös khmerek tömeggyilkos uralmán és a kínai „egyke”-politikán át az indiai „antiguru” bábeli miséjéig.

Azért essék néhány szó étel­ről is: a kínai és a koreai kutya­hús-fogyasztásról a Barbár ínyencségek (találó cím, mindkét szemszögből!) feje­zetben olvashatunk. A koreai vélemény: „a kutya hagyomá­nyosan a TI barátotok, nem pedig a MIENK.” Mi pedig a számukra legtisztátalanabb ál­lat, a disznó húsát esszük, ami őket ugyanúgy elborzasztja, mint minket a kutyahús ked­velése. Indiáról mindenkinek a szent tehenek jutnak eszébe, de kevesen tudják, hogy a dzsainizmus hívei a vegetaria­nizmust is az élet egyik formá­ja elpusztításának tartják.

Kelet zamata néha édes, né­ha keserű. Minden keleti kul­túra iránt érdeklődőnek aján­lom, állatvédőknek is. Sok el­lenérzést feloldhat. Legalábbis megpróbálja.

Hegedűs Eszter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK