Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Fordító Kollektíva
Megjelenés: 2006
Oldalszám: 836 oldal
Formátum: B/4, kötve
ISBN: 978-963-9548-60-2
Témakör: Földrajz

Elfogyott

Geográfia
Globális szintézis

PETER HAGGETT: GEOGRÁFIA - Globális szintézis

Természet Világa
2007 január

Elképesztő bátorság kell manapság ahhoz – bármely tudományágban –, hogy valaki globális szintézis megírására adja a fejét, modern kifejezéssel: lehetetlen küldetés. Peter Haggettnek, a Bristoli Egyetem földrajzprofesszorának egyetlen mentsége van erre, vitathatatlan szakmai hozzáértésén kívül: az, hogy tankönyvfélének szánta művét. Állítólag három évtizeden át íródott, csiszolódott, s nyilván ez utóbbira volt igazán szükség, hiszen mekkorát változott harminc év alatt a körülöttünk levő világ, és az azt leképező földrajztudomány szemlélete, eszközrendszere is.

A magyar olvasó számára jórészt merőben idegen szemléletű szintézis elsősorban a társadalomföldrajzra (vagy ahogy régebben neveztük, gazdaságföldrajzra) épít; ilyen témák teszik ki a könyv legalább 80 százalékát, s ez így is van jól. A természetföldrajz terén – épp természeti jellegénél fogva – értelemszerűen sokkal lassúbbak a változások, mint a társdalomban. A globális környezet című fejezetben voltaképpen semmiféle olyat nem kapunk, amit eddig ne tudtunk volna (bár azért azt a fordítónak és a szerkesztőnek sem ártana tudnia, hogy a Richter-skála nem tízes fokozatú, felső határa – elvben – végtelen, az El Niño nagy kezdőbetűvel írandó, és nem tengeráramlat, tavasszal pedig nem napforduló, hanem napéjegyenlőség van).

Az izgalmasabb részek úgy a 140. oldal körül kezdődnek (a könyv összterjedelme meghaladja a 840 oldalt!), olyan érdekes témákkal, mint az ember származása és elterjedése a Földön, a népesedés dinamikája, a kulturális sokszínűség, az urbanizálódó világ, a tájak és erőforrások, az emberi társadalom szerepe a Föld arculatának megváltoztatásában, a regionális rendszerek alapjai, áramlatok és hálózatok, területi feszültségek, gazdasági egyenlőtlenségek, globalizáció, a betegségek földrajza. Mind-mind olyan kérdések, melyek nemcsak a tudósvilágot, hanem a mindennapok emberét is foglalkoztatják. Itt nagyjából le is zárul a könyv második nagy egysége és következik A földrajztudós eszköztára című nagyblokk a térképezéssel, a távérzékeléssel és a földrajzi információs rendszerekkel. A kötet utolsó nagy egysége A hogyan továbbról a földrajzban címet viseli. A könyvet fogalomtár, valamint név- és tárgymutató zárja.

E puszta felsoroláson kívül az érdemi anyagról aligha többet lehet belegyömöszölni egy recenzióba. Arról viszont érdemes kissé töprengeni, kinek szánta könyvét a szerző. Saját megfogalmazása szerint célja az, hogy földrajzi tanulmányokat még nem végzett diákokat vezessen be egy dinamikusan szélesedő szemléletű, mind egyetemi tárgyként, mind alkalmazott tudományként növekvő jelentőségű területre. Csak hát milyen diákokat? Végzett középiskolásokat? Földrajzzal nem foglalkozó egyetemistákat és főiskolásokat? Elvben mindkettő elérhető cél, gyakorlatilag azonban aligha. Földrajzi előtanulmányok nélkül e könyv nemcsak hogy érthetetlen, hanem érdektelen is, hacsak a brit és amerikai diákok nem zsenik és nem univerzális érdeklődésűek. De bizonnyal nem azok. Elgondolkodhatunk azon is, érdemes volt-e magyarra fordítani egy olyan művet, mely jórészt angolszász példákra, elméletekre, modellekre támaszkodva építkezik, hivatkozásaiból pedig az süt ki, hogy még a passzátszelet is amerikai és brit tudósok fújják, sőt ők is találták ki. Mindebből az amerikai és brit olvasónak dagad a keble, erősödik birodalmi szemlélete, de hát egy szintézisnek szánt könyvet így nem szabad megírni. Ha a potenciális magyar olvasóra gondolok, ellentétben a szerzővel, ajánlásom kifejezetten azoknak szól, akik már belekóstoltak a földrajzba, méghozzá főiskolai vagy egyetemi szinten. Több fejezetéből sok újat és érdekeset tudhatnak és tanulhatnak meg. A laikusok közül tényleg csak a nagyon érdeklődők számára ajánlott, vagy olyanoknak, akik segédtudományként hasznosíthatják.

Németh Géza

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK