Recenziók: Geográfia

Nyitóoldal / Könyvek / Természettudomány / Földrajz / Geográfia / Recenziók

Fordította: Fordító Kollektíva
Megjelenés: 2006
Oldalszám: 836 oldal
Formátum: B/4, kötve
ISBN: 978-963-9548-60-2
Témakör: Földrajz

Elfogyott

Geográfia

Globális szintézis

Haggett Peter

Fordította: Fordító Kollektíva

Ugrás a recenziók listájához

PETER HAGGETT: GEOGRÁFIA - Globális szintézis

Könyvajánló

2006/9

A földrajztudomány egyik nagy öregjének saját bevallása szerint valószínűleg ez az eredetileg 2001-ben megjelent kötet lesz az utolsó könyve. Méltó lezárása egy gazdag életpályának. Szerencsére ugyanis nem az idősödő tudósok által oly gyakran elkövetett? Gondolataim az életről és a világmindenségről? típusú moralizálgató elmélkedésről van szó. Ez egy valóban tartalmas és informatív szintézis. És a kulcsszó csakugyan a könyv alcímében is hangsúlyozott szintézis. Manapság, amikor a tudományos kutatók döntő többsége szűk területen munkálkodó specialista, kevesen képesek ennyire átfogó művek alkotására. Bár a geográfia eleve szintetizáló tudomány (amely természet- és társadalomtudományi területeket egyaránt magában foglal), és ily módon egy geográfiáról szóló áttekintő műnek óhatatlanul is szintetizáló jellegűnek kell lennie, az olvasót mégis könnyen lenyűgözi, hogy a szerzőnek milyen sok, különböző tudományterületekről származó ismeretet sikerült rendszereznie és egésszé gyúrnia. Ennek az éremnek persze van egy másik oldala is. Egy ennyire átfogó munka semmiképp sem lehet minden részletében pontos, illetve naprakész. Az olvasó tehát olykor föl is szisszen: ,,Hát, azért ez nem pontosan így van". (Csak egyetlen példa a nem is olyan kevés közül: a könyv állításával ellentétben magfúziós energiát egyelőre nem tudott előállítani az emberiség, sőt, még az is bizonytalan, hogy valaha is képes lesz rá.) A mai földrajzban kiemelt kutatási terület az ember környezet-átalakító tevékenysége, amit a kötet remekül tükröz. A világ majdnem minden jelentős környezeti problémájáról esik némi szó: az erdőirtásokról, a vízszűkösségről, a szmogról, a növényvédő szerekről, a fajok kihalásáról stb. - természetesen a geográfus szemüvegén keresztül. Bemutatásra kerül néhány klasszikus esettanulmány is, például az Aral-tó kiszáradása vagy az Exxon Valdez tankerhajó balesete. És ha nem is túl rendszerezetten, inkább csak szétszórva itt-ott, de azért vitathatatlanul tétetik említés a környezeti problémák antropogén kiváltó okairól is. (Problémáink talán inkább csak az arányokkal lehetnek: például miközben a kötet egy teljes fejezetet szentel az éghajlat természetes változékonyságának, a mai globális éghajlatváltozást pusztán három bekezdésben elintézi.) A könyv tehát akár még arra is alkalmas lehet, hogy bevezesse az olvasót korunk környezeti problémáinak témakörébe. Radikális, újszerű ökológiai szemléletmódot azonban semmiképp se várjunk tőle. (Ennek hiánya különösen szembeötlő az egyik gazdaságföldrajzi fejezet gazdasági fejlődésről szóló részében.) A kötet elsősorban egyetemi tankönyvnek készült. Ugyanakkor mindenki számára ajánlható, aki a középiskolai anyagnál nem tud többet a földrajzról (azaz szinte mindenki haszonnal forgathatja). Világos stílusban, közérthetően megírt könyv, sok ábrával, képekkel, esettanulmányokkal, olykor rövid történetekkel. Ráadásul egy bő harmincoldalas fogalomtár is segíti a megértést. A magyar kiadás impozáns megjelenésű, és még az illata is kitűnő. (Ez most egyáltalán nem vicc, aki szereti a könyveket, annak korántsem utolsó szempont egy kiadvány illata.) Azt viszont sajnálhatjuk, hogy ezúttal nem akadt valaki, aki a magyar viszonyokhoz adaptálta volna, magyar vonatkozású példákkal egészítette volna ki ezt a jellegzetesen angolszász tankönyvet. (Pedig ilyesmire láttunk már példát, ezt tette például Standovár Tibor A természetvédelmi biológia alapjai című tankönyvvel, és kimondottan jól tette.) Ha ez megtörtént volna, még értékesebbé vált volna ez az egyébként amúgy is figyelemre méltó és üdvözlendő kötet.

Takács-Sánta András