Miként találkozik egymással a krimi és a matematika? Hogyan győzhetjük le a matematikai ábráktól és tételektől való félelmünket? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatott az, aki november utolsó napján ellátogatott Denis Guedj: A papagájtétel című könyvének bemutatójára. A francia Denis Guedj íróként, matematikusként és tudományelmélet-professzorként vált híressé. A szerző 2010-ben hunyt el, A papagájtétel című kötete idén ősszel jelent meg magyarul a Typotex Kiadónál (cikkünk a könyvről itt olvasható). Az Olvasók Boltjában megrendezett könyvbemutatón a kötet fordítója, Király Katalin beszélgetett Korándi Józseffel, az ELTE Matematikai Intézetének tanárával. Mint kiderült, a kiadó Király Katalin előtt több személyt is felkért a Papagájtétel fordítására, de mindegyikük visszamondta a munkát. Korándi József elsőként erről érdeklődött, vajon mi lehetett ennek az oka.

Ha belelapoztok a könyvbe, láthatjátok, hogy tele van matematikai ábrákkal, tételekkel, ijesztő nevekkel, trigonometriával. Aki francia nyelvből fordít, az többnyire bölcsész, nem matematikus. Ebből a szempontból teljesen érthető, hogy visszariadtak a feladattól.

– válaszolta Király Katalin, hozzátéve, hogy valószínűleg makacsságból olvasta végig a könyvet.

Arra gondoltam, nem kell megértenem a matematikát ahhoz, hogy lefordítsam a könyvet. Próbaként lefordítottam egy egész fejezetet, ami alapján a kiadó eldönthette, menni fog-e nekem a fordítás. Kiderült, hogy igenis meg kell értenem, amit fordítok. De akkor már be voltam húzva a csőbe. Elkezdett érdekelni a téma.

– mesélt a fordítói munka folyamatáról Király Katalin.

Pár évvel ezelőtt Katival fogadást kötöttünk, aminek egy pezsgő volt a tétje. Ő azt állította, fizikailag és agyilag képtelen bármiféle matematikát megérteni. Én azt mondtam, hogy igenis képes. A jelenlévő kollégák kedvéért mondom: megnyertem a pezsgőt!

– elevenített fel egy régi történetet Korándi József, melyből kiderül, milyen kapcsolatot ápolt a matematikával a fordító.

Azért fantasztikus ez a könyv, mert olvasás közben pont úgy éreztem magam, mint a történet főhőse. Ahogy őt, úgy engem is beszippantott a tudomány. Guedj szerint a matematikai történetek felérnek a világirodalom legszebb történeteivel. Nagy kár, hogy nekünk a matematika kapcsán nem tanítottak neveket, történeteket, csak szinuszt, koszinuszt, tangenst és kotangenst.

– méltatta a könyvet Király Katalin, aki a Papagájtétel fordítása óta már puszta kedvtelésből is olvas matematikával kapcsolatos irodalmat. Rendkívül izgalmasnak találta a Papagájtételben olvasható politikai és tudománytörténeti áthallásokat, valamint azokat a fejezeteket, melyek Évariste Galois francia matematikusról, vagy Omar Hajjám perzsa költőről mesélnek.

Király Katalinhoz hasonlóan Korándi József is dicsérte Denis Guedj kötetének sokszínűségét.

Félreértés ne essék, a Papagájtétel nem matematikai szakkönyv. Tele van sztorikkal, amikben megjelenik egyfajta sajátos filozófia, szellemtörténet. Gyanútlanul viszi be az olvasót egy történetbe a tudományon keresztül. Azon kapjuk magunkat, hogy megértünk valamit, amiről azt sem gondoltuk, hogy egyáltalán a közelébe kerülünk valaha.

A fesztelen hangulatú könyvbemutatón Korándi József néhány, a könyvhöz kapcsolódó matematikai példát is megemlített, valamint a Fermat sejtés gyakorlati hasznáról is mesélt a résztvevőknek. Király Katalin külön ajánlotta a Papagájtételt a leendő matektanároknak, valamint azoknak, akik a tanórákon hiányolják a történeteket és az embereket a függvények mögül.

Egyetlen percét sem bánom annak az időnek, amit ezzel a könyvvel töltöttem.

– jelentette ki zárásként a fordító, majd a könyvbemutató közönségét a Nappali Kávéházba invitálta további beszélgetésre és egy kis italozásra.