Ön tudta, hogy a vízilovak az UV-sugárzást elnyelő izzadsággal védekeznek a leégés ellen? És azt tudta, hogy a „Zavaros vizeken”című filmnek – amelyben John Travolta egy sztárügyvédet alakít,aki az iparvállalatok által szennyezett ivóvizet fogyasztó leukémiás gyerekek védelmére kelt – valóságos alapja van? Hát azt, hogy Shakespeare átlagon felüli csillagászati ismeretekkel rendelkezett,ezenkívül jártas volt a különféle mérgezésekben is? És azt, hogy Margaret Thatcher kémiából szerzett BSc-diplomát, és dolgozott is egy darabig egy vegyipari cégnél? Hogy Ferenc pápa is vegyésztechnikus?Ha igen, akkor biztosan azt is tudja, melyik ismert európai politikus foglalkozott kvantumkémiával. Azon viszont a legedzettebb szobatudós olvasó is biztosan fennakad, hogy a Royal Society of Chemistry tudományos munkássága elismeréseként 2002-ben tiszteletbeli tagsággal díjazta Sherlock Holmest. Kitalált személy ilyen magas tudományos elismerésben soha nem részesült!De nem csak az újabb idők krimi és sci-fi-irodalmában találunk természettudományos utalásokat.Homérosz Odüsszeiája is tele van csillagászati ismeretekkel,még ha első olvasatban ezek nem is nyilvánvalóak. Lente Gábor aprólékosan kielemzi ezeket, és elég meggyőzően arra a következtetésre jut, hogy a nevezetes íjászverseny, amelynek végén Odüsszeusz megölte a kérőket, i. e.1178. április 16-án esett. Dr. Lente Gábor egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének fiatal professzora, több mint hetven tudományos cikk és több könyvszerzője. Szerkesztője a Magyar Kémikusok Lapja havi hírrovatának(Vegyészleletek), ebben a lapban és a Természet Világában rendszeresen publikál tudománynépszerűsítő írásokat. Írásait saját blogjá-ban is közzéteszi (ScienceBits, https://goo.gl/CVxPR6),illetve kommentekkel gyarapítja. Májusban megjelent új könyve,a Vizi-lónaptej és más történetek kémiából, ezekből a bejegyzésekből szerkesztett kötet. Színes, szórakoztató sztorikon keresztülvezeti elő a komoly tudományt. Az első fejezetben szépirodalmi műveket boncolgat, Homérosztól Szophoklészen és Jókain át Shakespeare-ig. A másodikban olyan híres személyek történeteit ismerhetjük meg, akik a kémia területén is maradandót alkottak,noha sokan azt sem tudják róluk, hogy vegyészek voltak. Mint Görgey Artúr, akiről mindenkinek csak Világos jut eszébe, pedig ő fedezte fel a növényi magvak olajában található laurinsavat. Végül a Mindennapi tudomány című fejezetben a köznapi jelenségekre kerít sort. A teljes megértéshez olykor szükségeltetik némi matematikai, fizikai és kémiai ismeret, de az élvezetes anekdoták azt is magával ragadják, akinek nem erőssége a kémia.