A regény Varsóban játszódik az 1930-as évek második felében. A regény végig dinamikus és hatásos. Szczepan keményen indít, egyből egy bokszmeccsre viszi az olvasót. A szerzőnek köszönhetően alapos képet kapunk, megismerkedhetünk a korabeli Varsó életképeivel, a munkásosztályon uralkodó hangulattal, a problémáikkal és vallási hiedelmeikkel. A szegénység, a felmerülő társadalmi felelősség számtalan probléma forrása, komoly feszültségeket okoz. Nehéz idők járnak, húsba vágó a háború előtti valóság. Kemény és férfias világ ez, amelyben a szabályok is kemények. Az erőszak és az erős ököl uralkodik. Ehhez a háttérhez a felekezeti származás további súlyosbító tényező. Az elbeszélő egy 17 éves zsidó fiú, Mojzesz Bernszatjn szemszögéből ismerjük meg a történetet.


Varsó 1937-ben nem is egy város, hanem kettő: lengyel és zsidó részre oszlik. Mindkét közösség egymás mellett, egymásra utalva éli mindennapjait., de forr a levegő. A lakosok lengyelül beszélnek, a katolicizmus a kötelező vallás. Itt koncentrálódik a nagy politika, az oktatás és az üzleti élet. Varsó egy igazi nagy csatatér, szinte mindenki harcol, gengszterek, politikai csoportok bizonyítják az ügyük fontosságát, ami a hétköznapi emberekre is kihat. Mindenki igyekszik valahogy túlélni ezt a helyzetet. Egy nagyon dinamikus regényt olvashattam, gyilkosságoktól sem mentes akciókkal. A boksz világa adja a keretet a történéseknek. Ahogyan a bokszolóknál úgy a gengsztereknél is a döntő fölényt a nyers erő képviseli. Ez ugyan nem a kedvencem, mégis lenyűgözött, tökéletesen illeszkedik az erőszak, a luxusbordélyok ,a szex, a kábítószer és a gengszterek vodkában ázó brutális világához. A sztárbokszoló, Szapiro a közönség kedvence, a nők bálványa. Egyben az alvilág fejének, Kum Kaplicának azaz Komának a jobbkeze... Ő Varsó alvilágának királya.

A szerző meggyőzően mutatja be a háború előtti Varsó zsidó alvilágát. A politikai nézetkülönbségek további erős hangulatfokozó tényezője a könyvnek. Twardoch közelebb hoz minket ahhoz a szégyenletes tényhez, mint a faji üldözés. Gondolkodni is bőven lehet a tényeken. Hátborzongató, erkölcsi kérdéseket felvető, szerethető a regény. Ezeknek a durva epizódoknak helye van az eseményekben, a szerző szakít a sztereotípiákat. Itt-ott néhány maffia-film képei jutottak eszembe olvasás közben. (Nagymenők)

Figyelemre méltó a nyelvezete is, színes, szókimondóan bátor, illeszkedik a történethez. A szerzőnek sikerült megteremteni egy sokkoló, de csodálatos, megelevenedő világot, valami egészen mást mutat, mint amit ismerni véltünk. A könyv hősei valódi karaktereken alapulnak. Tetszettek Mojzesz gondolatai, követhettük lelki érését, a felnőttek világba való beilleszkedését.
Szczepan Twardoch regénye a bokszolók életét a varsói gengszterek történeteivel remekül ötvözi. Szapiro alakja összetett, gátlások nélküli figura. Teszi a dolgát, legyen az bármi. Érdekes fordulat, hogy Szapiro a szárnyai alá veszi a kissrácot, akinek ő maga ölte meg az apját, nem is akárhogyan. Ezért is kiemelkedik még a fiú, Mojzesz Bernszatjn alakja.
Aki valami különlegesre vágyik, vagy olvasta a Morfium című előző regényét a szerzőnek, nem fog csalódni ebben a gengszter-sagában. A valós történelmi tények jól keverednek a történetben, olvasmányos, drámai fordulatokkal egy megdöbbentő, maradandó olvasmányélmént kapunk.

Szczepan Twardoch (1979)
esszéista és rovatvezető újságíró. Rendkívül büszke szülőföldjére, Sziléziára. Filozófiai és szociológiai tanulmányait is a katowicei Sziléziai Egyetemen végezte. Morfium című regénye páratlan sikernek számít: elnyerte a Polityka hetilap 2012-es Paszport díját, valamint a legrangosabb lengyel irodalmi elismerést, a Nike közönségdíját; a magyar megjelenés idején pedig az Európai Könyvdíj (Le Prix du Livre Européen) hivatalos listáján szerepel.