Apró esszék nagyon figyelemreméltó gyűjteménye sorakozik e karcsú kis kötetben, amelyek különösen megfontolásra méltó világszemléletet sugallnak elegánsan, nagy meggyőző erővel. Mindenkinek el kellene olvasnia, aki gondolkodó embernek tartja magát, s még inkább, aki európainak e szó legjobb értelmében, hiszen általánosnak egyáltalán nem mondható bölcs nyitottsággal és megértéssel kezeli más népeknek a miénktől eltérő gondolkodásmódját és értékrendjét. Nem azt hirdeti, hogy szeresd felebarátod, mint tenmagad. Ez ma kétes útmutatás, mert az emberek nagy része túlságosan elgyötört, vagy mesterségesen felszított százféle étvággyal, kielégületlenül ácsingózik talmi értékek után ahhoz, hogysem szerethesse magát. Értsd meg felebarátodat, ha nagyon másként gondolkodik és él is, mint te magad – ezt sugallja, s számunkra, mindenki számára valójában ez az egyetlen üdvözítő modus vivendi, bár kevesek követik. Ha nagyon sokan szemlélnék a világunkat úgy, ahogyan itt Klodkowski, talán kevésbé fenyegetne, hogy mindenestül elhatalmasodik rajtunk az új barbárság kora.

Szinte bárhol ütjük fel, hamar rájövünk, mennyit tanulhatunk e távoli emberektől. „Ne siess túlzottan, mert a lelked lemarad a tested mögött” milyen bölcs és megnyugvást keltő ez az új-guineai szemlélet korunkban, amelynek eposzi jelzőjévé vált a „rohanó”. A hindu hagyomány szerint – olvashatjuk – a tanítvány nemcsak a mester tanítását ismeri meg, de gondolkodni is tanul. Elkezd kérdéseket feltenni, s a választ majd csak később, tapasztalat és tudás birtokában találja meg. Talán a legfontosabb, hogy meglátja a vereséget abban, amit mások győzelemnek tartanak, és levonja a tanulságokat. Különösen fontos tanulsággal szolgál már az első történet: a miénktől eltérő kultúrák körében járva nem kell rosszat akarnunk, hogy nagyon is rosszat tegyünk. Elég ehhez az – amúgy megengedhetetlen – tudatlanság, az így kirobbantott következmények pedig akár végzetes károkat okozhatnak.

S végezetül egy újabb történet nyitó mondata: „Egy ország működéséről úgy is képet kaphatunk, ha szemügyre veszünk egy helyi rendőrt.”