0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Fordító Kollektíva
Megjelenés: 2006
Oldalszám: 836 oldal
Formátum: B/4, kötve
ISBN: 978-963-9548-60-2
Témakör: Földrajz

Eredeti ár: 9800 Ft
Webshop ár: 4000 Ft

KOSÁRBA
Geográfia
Globális szintézis

PETER HAGGETT: GEOGRÁFIA - Globális szintézis

Geodézia és Kartográfia
2007/4
Első pillanatra csodálkozhat az olvasó, miért ismertetünk a Geodézia és Kartográfia folyóiratban egy földrajzról szóló könyvet. Ennek oka, hogy a könyv VI. része „A földrajztudós eszköztára” címen három fejezetben, 91 oldalon a térképről (Térképek és Térképezés), a térérzékelésről (Környezeti célú távérzékelés) és a Földrajzi információs rendszerekről szól. Azaz, a könyv egy tizede a mi szakterületünkkel foglalkozik a földrajzos szemszögéből. A könyv egyetemi tankönyvként született az angliai Bristol egyetemén. Tananyag jellegét a fejezetek közötti utalások, hivatkozások, a fejezetvégi ellenőrző kérdések, a szöveget kísérő, hosszas magyarázatokkal kiegészített ábrák mutatják. A könyv stílusa nagyon egyszerű, elbeszélő jellegű. Magyar szemmel inkább tűnik ismeretterjesztő munkának, mint egyetemi tankönyvnek. A nehezebb, bővebb magyarázatot igénylő részeknél a szerző a megadott egyéb könyvek tanulmányozására bíztatja olvasóit. A hivatkozott könyvek kizárólag angol nyelvűek. A könyv népszerű világszerte, a magyar a 7. fordítása. A térképekről szóló rész a térképezés rövid történetét, a vetületeket, a vetület kiválasztásának szempontjait ismerteti. A világon fellelhető földrajzi nevek számát billiós nagyságrendűnek gondolja. A névírás, névegységesítés kérdéseivel nem foglalkozik. Két kérdést emel ki a földrajzi nevek köréből. Az egyik, hogy a nevek történelmi, környezeti információkat közvetítenek és így ezek a földrajzi kutatásokban is felhasználhatók. A területi neveknél felhívja a figyelmet a terület határainak bizonytalanságára. 16 Közép-Európa meghatározás határait térképre vetítve kiderül, mind a 16 szerző csak abban ért egyet, hogy Ausztria és Csehország Közép-Európába tartozik. A többi ország megítélésében már voltak nézetkülönbségek. A magyar, de a német irodalomban is ismeretlen a térképek négy mérési szint szerinti besorolása. Az első nominális (névleges) szint térképei minőségi különbségek alapján ábrázolják a tárgyakat. Ilyen például a földhasznosítási vagy a geológiai térkép. A második ordinális (rendezéses) szint, a minőségi különbségeket rangsorolva szemlélteti. Ilyenek például az autótérképek, az utak rangsorolt altípusaival. A harmadik, intervallum alapú szint egy adott alapegység térbeli változásait mutatja, de a kezdőpont megadása nélkül. A települések alapításának éveit kategóriafokozatokként szemléltető térképek tartoznak például ide. A negyedik szint az arányszint, amikor az ábrázolt mértékegység kiindulópontját is megadják. Ide sorolja Haggett a szintvonalas térképeket. A négy szint vagy mérési skála pontokra, vonalakra, felületekre egyaránt alkalmazható. A kicsit nehezen értelmezhető skálák helyett a tematikus ábrázolás 7 rendszerének ismertetése sokkal kifejezőbb és egyértelműbb lenne. A földrajzos számára a térképkészítési (kódolási) szakasznál fontosabb a térkép értelmezési (dekódolási) szakasz. A szemlélésen alapuló térképelemzésnél fontosabb a térbeli mintázatok különböző statisztikai módszerekkel való elemzése, az eredeti mintázat további egyszerűsítésével megalapozottabb térbeli következtetések levonása. A befejező rész a hagyományos térképek helyett az adatarányos (népességszámmal, nemzeti jövedelem nagyságával azonos országtérképek vagy a vásárlók számának és üzlettől való távolságának arányában megrajzolt vonzáskörzeti) térképek kidolgozását javasolja. Ezekben az esetekben a furcsa térképi kép megdöbbentően rajzolja ki a térbeli eltéréseket. A környezeti célú távérzékelés fejezet a légifényképezés és távérzékelés alapfogalmainak és történetének az ismertetése után, az űrfelvételek környezeti felhasználásának legfontosabb területeit ismerteti. Ezek a globális lefedettség nyomán az időjárás vagy a földhasználat, továbbá a megközelíthetetlen területeken (sarkvidék, magashegység) a változások követése, gyorsan változó jelenségek (erdőtűz, vízszennyeződések) megfigyelése, illetve veszélyt előrejelző rendszerek kiépítése (sáskajárás). A távérzékelés hihetetlen gyors fejlődése miatt az élet, a kutatás túlhaladta ezt a fejezetet. Az adatok, az ismertetett példák többsége ugyanis a 90-es évek közepéről való. A földrajzi információs rendszerek (FIR) fejezet, a rendszer részeinek (hardver, szoftver, lájvver [liveware = szakember]), a raszteres és a vektoros adatformátumoknak és az adatfedvényeknek a használata után néhány, a FIR segítségével gyorsan megoldható földrajzi problémát ismertet. Ezt követi a térinformatikai alkalmazások hierarchiája című alfejezet. Haggett a FIR-ekei fejlettségük alapján öt típusba sorolja. Térbeli leltárt nyújtó (digitális ortofotó), mintázat kereső (útvonaltervezés), fedvénykombináló, perspektivikus térképet készítő vagy dinamikus változást szemléltető és végül előrejelzést nyújtó program adja ki az öt fejlettségi szintet. Kicsit erőltetettnek érezzük ezt a tipizálást. Szerintünk a FIR-ek alapvető célja a döntés-előkészítés, a döntési folyamat befolyásolása, és csak ennek mélysége, lehetőségei alapján érdemes szerintünk osztályozni a különböző rendszereket. Haggett a földrajzot, mivel az emberiség számára alapvető kérdésekkel foglalkozik, örökké fennmaradó tudománynak tartja. A földrajz a többi tudományhoz hasonlóan, egyéb tudományoktól koncepciókat, technikákat (eszközöket) vesz át. Azokat a tudományokat, amelyekkel a földrajz rendszeres, szoros kapcsolatot tart, a szakterület segédtudományainak tekinti. Szerinte a műszaki tudományok közé tartozó kartográfia, távérzékelés, földrajzi információs rendszerek ezért képezik a földrajzos eszköztárát. A tudományok általa alkalmazott felosztása vitatható, de földrajzot segítő szerepük kétségtelen. Ezért érezzük fölöslegesnek a hazai földrajzi tanszékek neveinek kiegészítését a térinformatikával. Például Természeti földrajzi és térinformatikai tanszék. Haggett könyve a földrajzot, elsősorban a humán- (társadalom) földrajzi jelenségeket globálisan, azaz az egész Földre kiterjesztetten tanulmányozza. A globális szemléletet gyakran a távérzékelés révén gyűjtött adatok alapján, földrajzi információs rendszerek felhasználásával alakítja ki és térképeken szemlélteti. A földrajz, a geodézia és a kartográfia eredményeinek szoros összekapcsolás


Dr. Papp-Váry Árpád

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK