0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2017
Oldalszám: 208 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2799-34-6
Témakör: Kommunikáció

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
Rejtett szervezetek
A munkahelyi titok dinamikája

Veszélyes szóbeszéd - Szvetelszky Zsuzsa a vállalati pletykáról

www.vasarnapihirek.hu
2017-4-17

–  Le a fölösleges körökkel 
–  Egy cég hatékonyságát nagyban befolyásolja a vállalati pletyka 
–  Szégyentelenebb társadalomban élünk, fölösleges titkolóznunk, 
–  Szvetelszky Zsuzsa pletykakutatóval új könyve (Rejtett szervezetek, az informális kommunikáció hatalma) megjelenése apropóján beszélgettünk

 

– Mi a különbség a vállalati, szervezeti és a „mezei” pletyka között?

– Végső soron minden szóbeszéd alapja az, hogy az ember kíváncsi a társaira, de a szervezeti informális kommunikáció jóval szabályozottabb, szűkösebb keretek között áramló pletyka és egész más a tétje – akár egy cég hatékonysága is múlhat rajta. Szokás mondani, hogy egy vállalat tudattalanja a szervezeti pletyka vagy egy még szemléletesebb képpel: a formális kommunikáció a csontváz, az informális az idegrendszer. Gyorsan jelzi a feszültségeket, működési hibákat. Mivel a hatékonyság mindenféle munkaadó szempontjából a legfontosabb cél, így nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a kommunikációs csatornát. Csak képzeljük el, hogyan befolyásolja a munkát, ha az egyik kolléga azt tanácsolja a másiknak, hogy ne adja le időben a kért anyagot, mert akkor legközelebb még szűkebb határidővel fogják kérni a következő feladat teljesítését, mert az osztályvezető ilyeneket szokott csinálni. Minél többet érdemes megtudni a kollégák benyomásairól vagy prekoncepcióiról, hogy ne „találgassanak”, ne „próbálkozzanak” a szabályok átalakításával.

– Létezhet elegendő információ a vezetés részéről, hogy az informális csatorna ne vigyen vezető szerepet egy cég életében?

– Nem feltétlenül baj, ha elbillen az arány és több a „nem hivatalos közlés”, ha azok nem destruktívak.
A könyvem kéziratának lezárása után beszélgettem egy startup cég vezetőjével, aki azt mondta, hogy náluk egyáltalán nem létezik formális kommunikáció: nincsenek hírlevelek, továbbított vezetői utasítások stb.
Számukra sokkal racionálisabb rugalmasan kezelni a munkahelyi közléseket, időrablásnak tekintik a formális utakat, amelyek nem teszik lehetővé a közvetlen reakciókat, a párbeszédet, így a hatékonyság gátjai lehetnek.
Nem leszámoltak vele, hanem eszükbe sem jut – egyszerűen nincs tapasztalatuk ezzel kapcsolatban, szemben az idősebb generációkkal. Nem voltak úttörők, nem dolgoztak fölöslegesen felduzzasztott szervezetekben. Teljesen más csatornákon és máshogy kommunikálnak. Soha nem volt ekkora szakadék a generációk tudása között. A közösségi média nekik nem csoda, mint akár még az X generáció tagjainak is (a most 40-eseknek), hanem közeg, amiben biztonsággal mozognak: tudatosabban szűrnek és ők sem terhelnek túl sok információval másokat – racionálisabbak és tapintatosabbak. Egy alfánál, azaz tinédzsernél láttam, hogy 53 olvasatlan üzenete van a telefonján. Azt mondta, hogy nem olvas el minden üzenetet, mert időrablásnak tekinti, feladó és tárgy alapján szűr.

– Az idősebbek is nyugodtan szelektálhatnának ezek alapján.

– Ők sokkal bizonytalanabbak magukban és a környezetükben is. Azért olvassák végig a leghaszontalanabb céges leveleket, küldenek el egy-egy üzenetet  minden főnöknek, kérdeznek vissza, mert félnek a hibázástól és annak következményeitől.
Egy Z generációs (huszonéves) meri vállalni a kockázatot, tudja, főleg, ha egy startupban vagy saját vállalkozásban tevékenykedik, hogy nincs ideje fölösleges körökre, fontosabb a céges hatékonyság, mint az egyéni biztonság.
A mostani húszasok-harmincasok hozzáállásának nagyon jót tettek azok a konfliktuskezelési, problémamegoldási tréningek, amiken részt vehettek, a mai gyerekek számára természetes, hogy pszichodráma foglalkozásaik vannak az iskolában, megtanulták, hogy csukott szemmel egymás karjába dőlhetnek – így jóval nagyobb a lehetőség arra, hogy megfelelő önismerettel és önbizalommal vágjon neki egy fiatal a munka világának.

– Milyen területeket befolyásolhat a vállalati pletyka?

– Az együttműködés és a hierarchia területén nagy károkat tud okozni a negatív szóbeszéd – a kompetenciák megkérdőjelezése nagyon megnehezíti a hatékony közös munkát. Az egyéni és a cég hírnevének építése vagy éppen rombolása is komoly következményekkel járhat. Ma, amikor ennyire kiszáradt a munkaerőpiac, nagyon kell ügyelniük a cégeknek arra, hogy jó munkaadóként tűnjenek fel a piacon.

– A közösségi média jócskán átalakította a kollegiális viszonyokat, a munkahelyi és a magánélet jobban összefonódik. Milyen veszélyeket rejt ez?

– Szégyentelenebb társadalomban élünk, fölösleges energia titkolóznunk. Valamiféle korlátozásra azonban szükség van, ezért sok cég úgynevezett kommunikációs chartát is készít, amelyet akár évente megújít az új alkalmazások megjelenését követve: így tudja megakadályozni például, hogy volt dolgozók nyilvános Facebook-csoportban kompromittálják a vállalatot.

– Zuckerberget idézi, amikor arról ír könyvében, hogy átalakul a bizalom szerkezete. Őszintébben kommunikálnánk azért, mert nem rejtőzhetünk el?

– A fiatalok számára egyértelmű, az idősebbek még tanulják, hogy nem érdemes mindenáron titkolózni: ideig-óráig tehetünk úgy, mintha tudnánk norvégul, de hatalmas lett a lebukás veszélye, minden ott van rólunk a neten. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki gyűjthet rólunk információkat és alkalomadtán fel is használhatja azoka. Egyre inkább változik az, ahogy a titkokhoz és az intimitáshoz viszonyulunk. Ma már meggondolja az ember, hogy mit írjon bele egy e-mailben, mit mondjon a telefonban, és felértékelődik a szóbeli kommunikáció, éppenséggel a pletyka szerepe.

Kertész Anna

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK