Divatos szóval élve trendi kifejezés lett a működik a kémia. Ez a tény különösen örvendetes 2019-ben, a kémia évében, még akkor is, ha legtöbben nem tudományos megfontolásból használják ezt a szlogennek is beillő szöveget. De, hogy pontosak legyünk, a Periódusos Rendszer Nemzetközi Évéről van szó, melyről az UNESCO kezdeményezésére az ENSZ Közgyűlése határozott. Mengyelejev ugyanis 150 évvel ezelőtt fedezte fel a kémiai elemek periódusos rendszerét, amiről pedig az emberek többségének a kémia jut eszébe. Ez nem feltétlenül baj, az már annál inkább, hogy ez a tudományág, illetve az iskolai tantárgy is abban a helyzetben van, amelybe a fizika és általában a természettudományos tárgyak kerültek évekkel ezelőtt. Kevesebben érdeklődnek iránta, ami az ilyen irányú egyetemi felvételiknél is megmutatkozik és ennek már érezhető következményei vannak. Braun Tibor vegyészprofesszor elkötelezett híve a tudományos ismeretek terjesztésének. Írásaival gyakran találkozhatunk különböző fórumokon, így az Élet és Tudomány hasábjain is. Cikkei gyűjteményes formában is megjelennek időnként, legutóbb 2015-ben A Nobel-díjra érdemes taxisofőr című kötete volt ilyen, amiről ebben a rovatban is beszámoltunk. A szerző maga is az előbbi kiadvány folytatásának tekinti A könyvek illata című kötetet, mely tavaly decemberben jelent meg, úgyhogy akár azt is mondhatjuk, hogy a Periódusos Rendszer Nemzetközi Éve tiszteletére állították össze. Ebben az Élet és Tudomány mellett a Természet Világában, a Magyar Tudományban és a Magyar Kémikusok Lapjában megjelent írásokból kapunk ízelítőt. Szó van a könyvben mindenről, mi szem-szájnak (és persze orrnak) ingere, sőt terítékre kerülnek intellektuális finomságok is. Találunk írást a múlt és a jövő gasztronómiájáról, előbbi kategóriában például a hunoknak tulajdonított speciális „húsklopfolás” legendáját elemzi és teszi helyre a szerző. A molekuláris gasztronómiáról szóló részben olvasható elképzelés szerint a jövőben az ételeknek csak a kivonatát esszük meg, sőt előfordulhat, hogy a vasárnapi rántotthúst úgy lélegezzük majd be. Ezeknek a megoldásoknak a megvalósítása valószínűleg nem a kémián fog múlni. Desszertnek olvashatunk a csokiról és mindezt leöblíthetjük a whisky kémiájával. Aki a tudásszomját is szeretné csillapítani, bőven talál érdekességeket a tudomány és benne természetesen a kémia tudományának történetéből, a kémikusok néha sajátos kutatásairól, sokszor viszont életbevágóan fontos eredményeiről. A vegyészek ma már bármilyen illatot létre tudnak hozni. Így talán már nem is annyira meglepő, hogy régi és új könyvek, sőt a könyvtár illatát is meg lehet vásárolni parfüm formájában. Ezeket el tudjuk képzelni, de hogy milyen lehet a laptop illatú…? Braun Tibor mindezeket a témákat azért veti fel, hogy az érdeklődőket bevezesse – akár orruknálfogva is – a tudomány világába. Közben megismerteti az ízlelés, a szaglás mechanizmusát, a Föld mélyét, az anyag legkisebb részecskéit vagy a messzi-messzi galaxisok kutatását. A szerző a cikkeket ismeretterjesztő szándékkal írta, de elég alaposak ahhoz, hogy a szakemberek is élvezhessék. Hawkinggal ellentétben Braun ugyanis nem fukarkodik a képletekkel és ábrákkal. Ezek nem ártottak az eredeti cikkeknek, sőt! Viszont abban a formában és minőségben, ahogy megjelent ez a gyűjteményes kötet – finoman szólva – nem túl látványos. De alighanem mindenki sejti, hogy ha valaki nemcsak témájában, hanem megjelenésében is színes-szagos könyvet akar kiadni, annak a csillagászatban is nagyon otthon kell lennie. Legalábbis, amikor a nyomdaköltséget tervezi…