Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
-25%
Fordította: Gyárfás Vera
Megjelenés: 2020
Oldalszám: 304 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-4931-03-4
Témakör: Informatika, Műszaki tudomány, Tudománytörténet, Történelem

Eredeti ár: 4900 Ft
Webshop ár: 3675 Ft

KOSÁRBA
X, Y, Z – az Enigma feltörésének igaz története

X, Y, Z - az Enigma feltörésének igaz történet

http://www.innovacio.hu/
2021-7-13


Fontos nekem, hogy tudjam, amit tudsz, amire készülsz, amit a tieidnek valamint a szövetségeseidnek mondasz, de még sokkal fontosabb, hogy ne jöjj rá, hogy én ezt tudom.
- ez a rejtjelfejtés legbensőbb lényege.

Az atomkorszak előtti idők talán legizgalmasabb és legnagyobb hatású, hosszú párharca katonai rejtjelezők és kódtörők között, egy remek könyvben előadva. Kapjuk benne a katonai hírszerzés technikatörténetének egy kiemelkedően érdekes részét, annak háttereként pedig sok bepillantást a 20. századnak a 2. világháborút megelőző és azt magukba foglaló európai évtizedeibe. 304 oldal: Turing igen sok részlettel és irodalmi igényű előadásmóddal tárja elénk a minden ízében valósághű, sokszereplős történetet, benne egészen elképesztő szereplőkkel és fordulatokkal.

Két részlet, ízelítőül a történet különlegességéből:
• A szakterület ismerőin túl kevesen tudhatják, hogy az első világháborút követően „Lengyelország világelsővé vált a kódfejtés művészetében”. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy „A kódfejtők addig nyelvészek és pszichológusok voltak. Kowalewski (a lengyel katonai kódfejtés újonnan kinevezett parancsnoka - OP) mérnök volt, és alaposan átalakította a kriptológia mesterségét. Az új, tudományos megközelítés létjogosultsága hamarosan bebizonyosodott.” - amint Turing elmondja, a lengyel kódfejtők létfontosságú információkhoz jutottak az oroszországi vörös és fehér haderők terveiről, s ennek köszönhetően nagy győzelmet arattak felettük. (Forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből, kiemelések tőlem).
• „Kowalewskit 1922-ben Tokióba helyezték, hogy segítsen a japánoknak a kódjaik és titkosításaik fejlesztésében,” - a Csendes-óceáni hadszíntéren majd az amerikaiak küzdenek velük, a brit kódfejtők segítségével.

Az Enigmáról, az Encyclopaedia Britannicából: „A német katonai parancsnokság által használt eszköz stratégiai üzenetek kódolására a 2. világháború előtt és alatta. Kódolását elsőként a lengyelek törték fel a ’30-as évek elején, 1939-ben, a német invázió növekvő valószínűsége miatt, a lengyelek átadták információikat a briteknek, akik Ultra néven egy titkos kódtörő csoportot állítottak fel Alan J. Turing matematikus vezetésével. Az Ultra hozzáfért a német haderő legmagasabb szintű kódolt hírforgalmához, szintúgy az olaszokéhoz és a japánokéhoz is, akikkel a németek megosztották kódoló eszközüket, s ezzel hozzájárult a szövetségesek győzelméhez. Egyes szakértők szerint Németország vereségét ezzel akár két évvel is közelebb hozta. A német haderő naponta kódolt üzenetek ezreit bocsátotta ki, Hitler parancsaitól a fronton szolgáló tábornokok részletes helyzetjelentésein át az ellátási jelentésekig. Az információk nagy része a szövetségesek kezébe került, gyakran már az elküldésüket követő órákon belül. A feltört üzenetek tényleges szövegei ritkán kerültek ki a csoporttól. Ehelyett, elemzők rostálták át azokat, és hírszerzési jelentéseket készítettek, amelyek gondosan rejtették az információk valódi forrását.” - A Britannica lazán kihagyja a francia hírszerzés jelentős szerepét az Enigma feltörésében, ami e könyvben a történet igen fontos és felettébb izgalmas részét alkotja. Nekik dolgozott a történet legszínesebb szereplője is, aki kis /hamis/kártyásból lett „Franciaország egyik legmegbecsültebb hírszerzője, s főszerepe volt azoknak a német dokumentumoknak a megszerzésében, amelyek révén a lengyelek feltörték az Enigmát. Érdemdús pályája információival sikeresen kivásárolta magát még az Abwehr karmaiból is, eladva nekik ezért „a második világháború leghihetetlenebb kémtörténetét” - azaz saját hírszerző tevékenységéét.

Tudjuk azt is, hogy az Ultra arra is tudományos módszert dolgozott ki, hogy mekkora hányadot lehet felhasználni a megfejtett információkból anélkül, hogy ezzel elárulnák a kódolás feltörésének tényét.

Matematikusok bevonása: A lengyelek élretörésének a kódfejtés modernizálásában meghatározó mozzanata volt, hogy „1926 májusában Ciężki (az Enigmán dolgozók vezetője - OP) megkapta az engedélyt, hogy »tájékozódjon és adatokat gyűjtsön németül folyékonyan beszélő matematikaprofesszorok bevonásáról egy szigorúan bizalmas munkához«. Eljött az idő, hogy megszerezzék a professzorokat, és ráállítsák őket a kódfejtésre.” Erre a Poznań-i egyetem matematika-tanszékén került sor, ahol kriptológus-képzést is indítottak.
Alan Turingról nem hagyható itt említetlenül, hogy a modern számítógép létrehozásának egyik úttörője volt. A modern számítógép absztrakt matematikai modellje, a Turing-gép megalkotója, és ma is érvényes alkotása a Turing-teszt a mesterséges intelligencia minősítésére. Dermot Turing az unokaöccse.

Dr. Osman Péter ismertetése

Dr. Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK