Nincs könnyű dolga sem a szerzőnek, sem az olvasónak. Amundsen élete és a Déli-sarkra tett felfedező útja legendásan közismert, szinte mindent megírtak, amit csak lehet erről a témáról. A szerző nem is igazi életrajzot alkotott első szépirodalmi kötetében, ezt egyértelművé is teszi. A történelmi tényeket irodalmi fikciókkal kiegészítve kerekített egy kalandos és valós élettörténetet, újabb szemszögből bemutatva a hátteret, Amundsen karakterét a gondolkodása és elhivatottságán keresztül közelíti meg.

A gyermek Amundsen rajongása indítja az eseményeket, bár több idősíkon pillanthatunk be a nagy felfedező életébe. Érezhetően tudatosan, elhívatott módon készült felnőni a feladathoz, amit felnőttként vitt véghez. A versenyszellem és kitartás ami mozgatta és motiválta felnőttként. A nagy példakép iránti gyermeki rajongása, a híres norvég felfedező Fridtjof Nansen irányába innen eredeztethető. Meghatározó volt a kamasz Amundsennek, ahogy a hazatérő hős autóját követte, a lelkes ünneplő tömegben. Roald Amundsen már gyerekként is céltudatos figura volt. Tudatosan készült élete nagy kalandjára, így lett a példaképe vetélytársa is egyben.
    

           Regényes formában, kalandokra épülő történet ez, ami a regény erőssége. A belső, személyes konfliktusokat sem kihagyva ismerjük meg a történetet. Az emberi kitartás küzdelme, az időjárás kiszámíthatatlan szeszélyeivel az amúgy is nehéz, embert próbáló helyzetekben. Útleírásként elevenedik meg a nagy kaland története, ami a kötet szűkös kereteit tekintve elég lényegre törő, így korlátozottak a benne rejlő lehetőségek. Amit feláldoznak a szent cél érdekében, nem kevés.    Amikor elindult meghódítani az Északi sarkot, majd egy váratlan húzással mégis a Déli-sark felé vette az irányt hajójával, az emberi döntés, és a kihívás izgalma is motiválta őt. Azonban mindez mivel is jár majd, fogalmuk sem volt, csupán sejtések. A siker elérése kétségtelenül nagy motiváló erő, azonban az időjárási viszonyok és a kutyák szerepe is fontos. Drámai pillanatokból nincs hiány, ami az összezártságból is fakad. A végtelen hómező, a fagy és a hideg legyőzése lelkiekben és a valóságban szinte elképzelhetetlen így, a fotelből olvasva. Hogyan lehet ezt kibírni, ezeken felülemelkedni, menni előre, összetartani a maroknyi kis társaságot? Mindeközben a vetélytárs angol csapattal is versenyben lenni, emberfelettit teljesíteni. Amundsen és társai elképesztő férfimunkát vittek véghez a felfedezés érdekében, legyőzve önmagukat is. A végtelen fagyon át egy olyan világba érkeztek, amire talán ők maguk sem gondoltak. Izgalmas a korabeli sajtó és Amundsen viszonya, ez is elég szemléletesen elevenedik meg az olvasó előtt. Amundsen és kortársai, a történelmi események valós háttere a fikcióval keveredve ad egy újabb megközelítést. Az így létrejött regény a „csecsemőnek minden vicc új” mellé inkább hátteret, némi kalandot és az emberi tényezőt igyekszik bemutatni. A történések és a szereplők valós, létező személyek. A baráti levélváltások Nansen és Amundsen között, valamint a Fram hajó legénységének beszámolóira épülő regény a Déli-sark meghódításának történetét és hatásait tárja fel.

     A Déli-sarkpont felfedezése utáni élete is hoz érdekes pillanatokat, fordulatokat a legénység életébe is. Nem csupán a céltudatos, kitartó vezetőt, kemény férfit láthatjuk Amundsen alakjában, de megismerjük a lelkében dúló viharokat, az embert, aki elérte a világ végét, sikerre vitte álmait. Mindezt milyen áron, az egy másik kérdés.  A kötetben számtalan korabeli felvételt találunk, ami elevenebbé teszi a történetet.